Főmenü megnyitása

Miklósvár (románul Micloșoara) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Az Erdővidék déli részét magában foglaló egykori Miklósvár fiúszék névadó települése és központja.

Miklósvár (Micloșoara)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang falu
Községközpont Barót
Irányítószám 525104
Körzethívószám +40 x67[1]
SIRUTA-kód 63492
Népesség
Népesség442 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság428 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság488 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Miklósvár (Románia)
Miklósvár
Miklósvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 00′ 32″, k. h. 25° 34′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 32″, k. h. 25° 34′ 51″
Miklósvár weboldala

FekvéseSzerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét onnan kapta, hogy itt 1211-ben egy Szent Miklós tiszteletére szentelt vártemplom állt.

TörténeteSzerkesztés

1211-ben Castrum Sanct Nicolai néven említik először. A falutól északkeletre a Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortyogóvár, ma csak kevés nyoma van. A vár a magyar határvédelmi rendszer része lehetett. Vártemplomát 1211-ben említik, Szent Miklósnak volt szentelve és feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja. 1404-ben már nem említik, valószínűleg ekkorra már elpusztult.

A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján a Székátalja nevű helyen települt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett és 1771-ig állt fenn, ekkor rossz állaga miatt lebontották és 1771 és 1775 között a mai római katolikus templomot építették fel. A reformáció idején a lakosság is az új hitre tért, 1717-ben azonban Kálnoky Ádám visszatérítette őket, a falu református lelkészét elűzték. 1910-ben 697 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.

1992-ben 541 lakosából 530 magyar, 9 román és 2 német volt. A 2002-es népszámláláskor 512 lakosa közül 509 fő (99,4%) magyar, 2 (0,4%) román, 1 (0,2%) ismeretlen nemzetiségű volt. A 2012-es nepszámláláskor 442 lakosa közül 439 magyar, 2 román és egy német volt.[forrás?]

LátnivalókSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

További információkSzerkesztés