Wikipédia

Mikuláš Dušek

szlovák régész

Mikuláš Dušek (Léva, 1913. június 7. – Nyitra, 1994. május 12.) szlovák régész, a révkomáromi Duna Menti Múzeum II. világháború utáni első igazgatója.

Mikuláš Dušek
Született1913. június 7.
Léva
Elhunyt1994. május 12. (80 évesen)
Nyitra
Állampolgársága
Foglalkozásarégész
Tisztségeigazgató (Duna Menti Múzeum)
IskoláiComenius Egyetem (–1951, régészet)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikuláš Dušek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Előbb tanárként dolgozott, majd 1945-ben gimnáziumi igazgató lett, amely funkciót 1954-ig töltötte be. 1951-ben Pozsonyban a Comenius Egyetemen távúton végezte el a régész szakot. Egy évvel később védte meg a doktori munkáját a Szlovák Duna-mente bronzkori betelepülésének[2] témájában. 1952-1954 között Hetény őskori temetőjét ásatta. 1954-ben a nyitrai Régészeti Intézetben helyezkedett el, ahol idővel az őskori részleg vezetője lett. 1960-ban a tudományok kandidátusa lett[3] és a hallstatt korral kezdett el foglalkozni. Janšák halála után a Szlovák Régészeti Társaság hivatali, majd 1972-1978 között rendes elnöke lett. 1970-ben Szomolányban szervezett nemzetközi szimpóziumot.

Elsősorban a hallstatt kor, a szkíták és trákok vizsgálatával foglalkozott. Pathon a zselízi csoport és egy szláv települést, ill. a mészbetétes kultúra temetőjét, Hetényen pedig egy multikulturális (kelta, ill. honfoglalás kori temető) lelőhelyet kutatott. Komáromszentpéteren (9. századi is), illetve Szomolányban a halomsíros kultúra temetőit, Naszvadon és Érsekújvárban pedig a kora bronzkori ógyallai csoport temetőit tárta fel. 1963-1971 között rendszeres ásatásokat végzett Szomolány-Molpír erődített őskori (Kalenderberg) földvár területén.

Elismerései szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
 

Művei szerkesztés

  • 1953 Skýtske birituálne pohrebište v Chotíne na Slovensku. Archeologické rozhledy V/2, 153-157, 181-184, 271-272, 280-281.
  • 1954 Chotín I. – skýtske birituálne pohrebište. Arch. roz. VI/3, 311-316, 329-331, 416-417, 425-426.
  • 1954 Popolnicové pohrebište z doby halštatskej v Chotíne na Slovensku. Arch. roz. VI/5, 587-590, 612-613, 708-709, 714-715.
  • 1954 Chotín I. – kostrové pohrebište z X. a XI. storočia. Arch. roz. VI/5, 623, 627-628, 710, 716.
  • 1955 Skýtsko-halštatské birituálne pohrebište Chotín I. Arch. roz. VII/4, 450-458, 471-475, 559, 564-565.
  • 1955 Kostrové pohrebište z X. a XI. storočia v Chotíne na Slovensku. Slov. arch. III/1, 244-263.
  • 1956 Halštatská kultúra chotínskej skupiny. Arch. roz. VIII/5, 647-656, 673-675, 762-763, 768-769.
  • 1956 Sídlište z doby laténskej v Chotíne na Slovensku. Arch. roz. VIII/5, 668, 676-678, 763, 769.
  • 1956 Zásah Skýtov do vývoja doby železnej na Slovensku. V zb. Vědecké zasedání o chronologii pravěku Československa – Příprava k výstavě Pravěk Československa, rotaprint. Praha, 43-44.
  • 1957 Žiarové pohrebisko severopanonskej kultúry v Chotíne na Slovensku. Arch. roz. IX/6, 772-775, 789.
  • 1957 Severopanónska kultúra na Slovensku. Arch. roz. IX/6, 790-791, 843-851.
  • 1957 70 rokov Podunajského múzea v Komárne. Arch. roz. IX, 838, 852-854.
  • 1959 Nové nálezy z doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Arch. roz. XI/4, 488-495, 504-508.
  • 1959 Neolitické sídlisko v Patinciach, okres Hurbanovo. Arch. roz. XI/6, 782-784, 804-805.
  • 1960 Kostrové pohrebisko z X. st. vo Sv. Petri-II. Arch. roz. XII/3, 355, 370-372.
  • 1960 Patince – pohrebisko severopanónskej kultúry. In: Pohrebiská zo staršej doby bronzovej na Slovensku. Bratislava, 139-296. (tsz. Bohuslav Chropovský és Belo Polla)
  • 1960 A kecskédi és monostori bronzkori temető. Régészeti füzetek II/8. Budapest
  • 1961 Die thrako-skythische Periode in der Slowakei. Slov. Archeol. 9, 155-174.
  • 1961 K otázkam pravekého vývoja Juhozápadného Slovenska. Študijné Zvesti AÚ SAV 6, 59-82.
  • 1961 Őskori kultúra a Duna mentén. Természet és Társadalom I/6, 38-41.
  • 1962 Juhozápadné Slovensko v mladšej dobe halštatskej. Referáty za rok 1961 I. Smolenice, 149-161.
  • 1962 Juhozápadné Slovensko v mladšej dobe halštatskej. Arch. roz. XIV/5, 610-625, 635-644.
  • 1963 Kostrové pohrebisko z 10. a 11. storočia v Dolnom Petri pri Komárne. Arch. roz. XV/6, 701-704, 710, 713-715.
  • 1965 Výskum hradiska z mladšej doby halštatskej v Smoleniciach roku 1963. Arch. roz. XVII/4, 487-495, 504-508.
  • 1966 K otázke tráckej keramiky. Arch. roz. XVIII/1, 54-64.
  • 1966 Karpatenländische Hügelgräbkultur. Bonn
  • 1966 Thrakisches Gräberfeld der Hallsattzeit in Chotín. Bratislava/ Brno
  • 1966 Ein Burgwall der jüngeren Hallstattzeit in Smolenice. In: VIIe Congrés International des Siences Préhistoriques et Protohistoriques Tchécoslovaquie – Excursion en Slovaquie
  • 1967 Výskum hradiska z mladšej doby halštatskej v Smoleniciach. Arch. roz. XIX/5, 583-591.
  • 1967 Bronzezeit Dolný Peter Bronzezeitliches birituelles Gräberfeld. Bonn
  • 1969 Bronzezeitliche Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava
  • 1969 Brandgräberfeld der nordpannonischen kultur in Iža. In: Bronzezeitliche Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava, 7-8, 35-49.
  • 1974 Symposium zu Problemen der jüngeren Hallstattzeit in Mitteleuropa – Smolenice 25. – 29. September 1970. Bratislava (szerk.)
  • 1978 Die Thraker im Karpatenbecken. Amsterdam
  • 1979 Zlatý diadém z doby halštatskej zo Senice. Arch. roz. XXXI/4, 404-408, 477-479.
  • 1980 Pohrebisko ľudu stredodunajskej mohylovej kultúry v Smoleniciach. Slovenská archeológia 28, 341-382.
  • 1984 Smolenice-Molpír – Befestigter Fürstensitz der Hallstattzeit I. Nitra (tsz. Sigrid Dušek)
  • 1995 Smolenice – Molpír – Befestigter Fürstensitz der Hallstattzeit II. Nitra (tsz. Sigrid Dušek)
  • Les régions carpatodanubiennes et le sud de la Slovaquie ŕ l'étape hallstatienne tardive.

Magyarul szerkesztés

  • A kecskédi és monostori bronzkori temető / Das Gräberfeld in Kecskéd und Monostor aus der Bronzezeit; Történeti Múzeum, Bp., 1960 (Régészeti füzetek)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Evidence zájmových osob StB
  2. ↑ Osídlenie slovenského Podunajska v dobe bronzovej so zreteľom na ľud severopanónskych popolnicových polí.
  3. ↑ Severopanónska kultúra na strednom Dunaji I-III. című kandidátusi értekezésének megvédésével.

Források szerkesztés

  • 1993 Slovenská archeológia
  • 1994 Za Mikulášom Dušekom (1913 – 1994). In: Slovenská archeológia 42/2, 399- 401.

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mikuláš_Dušek&oldid=25356410”