Mizucsi (; Hepburn: Mizuchi?) a japán sárkánynak, vagy a legendás kígyóféle lénynek a neve, amelyek víziek, vagy valamely módon vízhez köthetőek. Néhányan víz istenségeknek is tekintik őket.

Agatamori harca Mizucsivel a vízben. Zenken kojitsu-ból (1878)

Egyrészt Mizucsi lehetett a japán neve az effajta lénynek, viszont csupán egy említést találunk róla az ősi krónikában, egyet a Nihonsokiban és egyet a Man'jósú versben, az eredeti Mizucsiről kevés az információ.

Másrészt a mizucsi (midzuchi) mint név a kun-jomi vagy japán megfelelőjével van használva mitológiai sárkányfajokra a kínai irodalomban. Így a japánul olvasott mizucsit használták a jiaolongra (; Ja: ; pinjin: jiāo) vagy „négylábú sárkány”, a qiulongra ( vagy ; Ja: kjú; pinjin: qiú) vagy „szarvatlan sárkány” és a chilongra (; Ja: chi; pinjin: chī) vagy „sárga sárkány, amire néhányan azt mondják, hogy szarvatlan”.

Észben kell tartani, hogy nem lehet pontosan leírni a küllemét és jellemét egy ilyen sárkánynak sem, mivel a különböző kínai források ellentmondásokba ütköznek leírásukkor. Daniels leírja, hogy az esőt irányító japán kígyóistenségeket néha sárkánynak nevezik, de figyelmeztet, hogy okamire és mizucsire „nem biztonságos következtetni az alakjukra, ahogyan a kínaiak leírják”.

Korai utalások szerkesztés

Az ősi krónika Nihongi tartalmazza a legrégebbi utalásokat a mizucsire. Nintoku császár uralkodásának 67. évében (i. sz. 379-ben) megemlítik, hogy közép Kibi tartományban a Kavasima folyó elágazásánál (川嶋河, régi neve a Takahasi folyónak (高梁川) Okajama tartományban) egy óriási vízi kígyó vagy sárkány ólálkodott és mérgét okádta megölve sok arra járót.

Egy Agatamori (県守), nevű férfi, Kasza-no-omi (笠臣) klán elődje, odament a folyóhoz és három lopótököt dobott bele, amelyek úsztak a víz felszínén. Aztán kihívta a fenevadat, mondván eltávozik, ha az el tudja süllyeszteni ezeket a tököket, viszont megöli, ha nem jár sikerrel. A bestia átváltozott egy szarvassá és megpróbálta elsüllyeszteni őket, sikertelenül, ami által a férfi megölte a szörnyet. A feljegyzés így folytatódik: "...A férfi felkereste a vízi sárkány társait. Így a vízi sárkánytörzs tagjai telítették be a barlangot a víz fenekén. A férfi megölte mindet, ami által a folyó víz vérré vált. Innen kapta a nevét Agatamori.

Másik bejegyzés Nintoku 11 (323 CE) alatt egy némileg kapcsolódó körülményről számol be. A Mamuta védőgát a Jodo folyó mentén egyre csak áttört. A császárnak ekkor álmával megjósolta, hogy két ember, Kova-kubi Muszasi tartományból és Koromo-no-ko Kavacsi tartományból fel kell, hogy áldozva legyenek a Folyóistennek avagy Kava-no-kaminak(河伯). Egyikük, aki ellenállt, hogy feláldozzák bevetette a lopótököt a vízbe és kihívta a Folyóistent, hogy süllyessze el annak bizonyítékaként, hogy tényleg isteni akarat az ő feláldozása. Forgószél támadt, de a lopótök csak úszott tovább, s így kihasználva eszességét megmentette magát a haláltól. Ez a bejegyzés említést tesz a Folyóistenről, de nem mizucsiként. Ezért Aston munkája ellenére, amelyben a Folyóistent (Kava-no-kami) és a mizucsit egy időben tárgyalja, de nem szabad beleesni abba a hibába, hogy ugyan annak feltételezzük a kettőt.

Ahogy De Visser lezárja: „Ebből a szakaszból megtudjuk, hogy az ősi időkben emberáldozatokat mutattak be a sárkányformájú folyóisteneknek”. Foster felteszi, hogy „lehet, ez az első dokumentált megjelenése a vízi szellemnek, ami később kappaként lesz népszerű Japánban”. A japán mondavilágban a kappa egy jóindulatúan csintalan vízi szellem, ellenben a halálos sárkánnyal. Azonban a kappára is lehet úgy tekinteni mint baljóslatú, aki kiveszi a máját vagy a sirikodamát (egy misztikus labda amely tartalmazza az ember lelkét és a végbélnyílásnál helyezkedik el.).

A Man'jósú 16. könyvében, Szakaibe herceg által írt tanka versben (境部王) azt írta „虎尓乗 古屋乎越而 青淵尓 鮫龍取将来 劒刀毛我”, amit úgy értelmezhetünk, hogy „Ó ha csak lenne egy tigrisem, hogy át tudjak szökkenni vele az öreg kunyhón a zöld tóba, hogy elkaphassam a mizucsi sárkányt és a kardot.”[1][2] Az öreg kunyhó (Furuja) talán egy helynevet jelöl,[2][3][4] aminek kettős jelentése is lehet.[5]

Néprajzi Tanulmányok a Mizucsiről szerkesztés

Kumaguszu Minakata, a Dzsúnisi kó: mi(hebi) (十二支考・蛇, "A kínai zodiákus 12 állatának tanulmánya: Kígyó") című tanulmányának elején azt mondja, hogy "Még a mi országunkban is (Japán) a vizek közelében élő kígyókat, melyektről féltek az emberek, mizucsinak nevezték, vagy "a víz mestereinek" (Minakata 1917[6]).

Minakata szerint a -csi szuffixum a nusi (vizek feje, mestere, stb.) szóból jön, ami Motoori Norinaga történész egyik nézetének újraértelmezése, mely szerint a -csi egy tiszteletbeli jelző (Minakata 1916, a "Sárkány" tanulmány ugyanabból a sorozatból[7]).

Pontosabban Motóri azt állította, hogy a "-csi" gyök egy tatae-na (讃え名, "tiszteletbeli név"), és a nagy kígyó, Jamata no Orocsi, nevében is megjelenik, sőt a kígyó áldozatainaka nevében is (Asinazucsi és Tenazucsi).

Minakata a cucsi és csi gyököket „kígyóként” is értelmezni akarta a japánban található "akakagacsi vagy más nevén jamakagasi kígyó nevének mintájából. Eközben Minakata ismerőse és elismert folklorista Janagita Kunio a cucsi-t inkább "szellemnek" vélte.

Egy név a kappákra szerkesztés

Minakata különböző nyelvjárási szavakat is gyűjtött, melyek hasonlítottak a mizucsire, mint például mizusi (Isikava prefektúra), medocsi (Ivate prefektúra) és mincucsi (Hokkaidó). Zenan Aszakava 1850-es könyvében[8]) megemlíti a medocsit (Ehime prefektúra) és a mizusit (Fukui prefektúra). Viszont ezekről kiderült, hogy a kappa helyi elnevezései. Minakata megfigyelte, hogy a kappa legenda a nusikról (vizek feje, mestere, stb.) szólt, melyek emberi alakot öltöttek és bántották az embereket, és hogy ez az eredet homályba veszett. Pár folklorista, mint Janagita és Dzsunicsiro, hasonló nézetet vallanak.

Minakata a munkájában helyi történeteket is gyűjtött Japán különböző tájairól emberölésre képes vízi kígyókról. Ezeket pedig kapcsolatba állította a kappákról szóló történetekről, melyekben egy sirikodama nevű mesés szervet tudnak az áldozat végbélnyílásán keresztül kiszedni. Ez a kapcsolat azt a meggyőződését támogatta, mely szerint a mizucsi régebben a vízi kígyókra utalt, és később pedig a kappákra.

Populáris kultúrákban szerkesztés

(járművek, hajók)
  • Kórjú (tengeralattjáró) (japánul: 蛟竜), (mizucsi szinonímája, egy ex japán haditengerészeti tengeralattjáró.
  • Jiaolong (kínaiul: 蛟龙号), kínai mélytengeri merülő.
(novellák)
  • "Mizucsi" (『水霊 ミズチ』), Hirohumi Tanaka írta 1998-as horror novella, 2006-os film adaptációt rendezte Kijosi Jamamoto, angolul a „Halál Víz” címmel, bár a témája egy „vízi szellem” és nem egy sárkány.
  • Szohrjuden: Sárkány Királyok Legendája (novella) – Mizucsi nevű férfire (水池) való utalás.
(anime, manga)
  • Eight Clouds Rising – Mizucsi (水蛇 – „Vízi kígyó”) egyike a hét szent kardnak.
  • GeGeGe no Kitaró (manga, anime) – A kórjú (mizucsi) ellenségként jelenik meg.
  • Omamori Himari (manga, anime, novella) – A Sizuku nevű szereplő egy mizucsi.
  • Our Home's Fox Deity (manga, anime) – Mizucsi megszáll egy miko papnőt.
  • Szamuráj Deeper Kjó (manga) – Démon szemű Kjó "mizucsi" nevű támadást használ kardtechnikájában.
(játékok)
  • Mah-jong Fight Club – A játékos kórjúvá (egy igaz sárkánnyá) válik, ha bizonyos feltételek adottak.
  • Monster Hunter 2 – Idős sárkányt Ónazucsit a mizucsiről mintázták, az angol verzióban Chameleos.
  • Neo Geo Battle Coliseum – Mizucsi nevű főellenségként jelenik meg, Orocsi klónja a King of fighters '97-ből.
  • Ókami – Misztikus borostyán örzője.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mizuchi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 萬葉集釋注 (japán nyelven). 集英社, 475. o. (2005) „(三八三三)虎にまたがり、古屋の屋根を飛び越えて行って、薄気味悪い青淵で、その主..蛟龍を捕らえて来られるような、そんな剣大刀があればよいのに。” 
  2. a b 武田, 祐吉 (Takeda Yúkicsi). 萬葉集全講 (Manjósú zenkó) (japán nyelven). 集英社, 1, 475. o. (2005) „虎に乗って古屋を越えて、青渕で竜を退治してくるような刀剣がほしいなあ; .. 古屋、地名だろうが、所在不明。” 
  3. 加藤, 千蔭 (Kato Csikage). 萬葉集略解 (Manjósú rjakkai) (NDL), 日本古典全集. (japán nyelven), 日本古典全集刊行会, 211. o. (1926) „古屋と言ふ所大和に在りて、且つ昔名高き武士ありしか。” 
  4. Csikage Kató (加藤 1926) szerint Furuja egy Jamato tartománybeli hely lehetett, ezen a Kagura dalon alapozva: "伊曾乃加美不留也遠止古乃多知毛可奈久美乃遠志天天美也知加與牟(Iszonokami furuja otoko no tacsi mo kana, kumi no ositete, mijacsika wo hamu)". Viszont Takeda (武田 2005) azt mondja, hogy "Furuja valószínűleg egy földrajzi név, de nem tudni hol található".
  5. Furuja elemezve "öreg kunyhót" jelent, aminek köze lehet a pán-ázsiai mondához, mely szerint "az öreg tetőn a lyuk ijesztőbb, mint egy trigris"(虎よりも古屋の漏がおそろしい) (谷川, 健一 (Tanigava Kenicsi). 古代歌謡と南島歌謡: 歌の源泉を求めて (Nihon no mukasibanasi to denszecu) (japán nyelven). 春風社, 184. o. (2006). ISBN 4-861-10058-5 , 大島, 建彦 (Ósima Takehiko). 日本の昔話と伝説 (Nihon no mukasibanasi to denszecu) (japán nyelven). 三弥井書店, 77. o. (2004) )
  6. Eredeti szöveg Minakata 1917-es tanulmányában:「わが邦でも水辺に住んで人に怖れらるる諸蛇を水の主というほどの意〔こころ〕でミヅチと呼んだらしい。」
  7. Eredeti szöveg Minakata 1916-os tanulmányában: 「本居宣長はツチは尊称だと言ったは、水の主〔ぬし〕くらいに解いたのだろ、また柳田氏は槌〔つち〕を霊物とする俗ありとて、槌の意に取ったが、予は大蛇をオロチ、巨蟒をヤマカガチと読むなどを参考し、『和名抄』や『書紀』に、蛟〔こう〕や虬〔きゅう〕いずれも竜蛇の属の名の字をミヅチと訓よんだから、ミヅチは水蛇〔みずへび〕、野蛟〔のづち〕は野蛇〔のへび〕の霊異なるを崇〔あがめ〕たものと思う。」
  8. Minakata ebből a könyvből idézi a Mogami folyónál és a Szadoban található vízi kígyók tárgyalását, melyeknek köze van a mizucsihoz.

Források szerkesztés

(Nihongi / Nihonsoki)

A teljes bibliográfia a Nihonsoki oldalán található.

(Másodlagos források)