Molnár Jenő (író)

Molnár Jenő, 1903-ig Müller Jenő (Szabadka, 1880. március 20. – Budapest, 1933. március 28.) író, költő, hírlapíró, lapszerkesztő.

Molnár Jenő
Született	Müller Jenő 1880. március 20. Szabadka
Elhunyt	1933. március 28. (53 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író költő újságíró szerkesztő
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető (15-2-39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Jenő témájú médiaállományokat.

Életútja

Müller Jakab kereskedő és Goldarbeiter Betti (Borbála) fia. Középiskoláját Szegeden a kegyesrendi főiskoIában végezte. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ahol 1900-ban nyert abszolutóriumot. 1901-ben szigorlatot tett a kolozsvári egyetemen és a szegedi ügyvédi kamara bejegyezte az ügyvédjelöltek lajstromába. Tanulmányaival párhuzamosan mint hírlapíró működött 1897-től, amikor is a fővárosi Magyar Ujság című esti lapnál dolgozott egy évig. 1898-99-ben a Szegedi Napló, 1899-től pedig a Szegedi Híradó belső dolgozótársa volt. Müller családi nevét Molnárra változtatta.

1894-ben írt a Borsszem Jankóba, melynek állandó munkatársa volt. Első költeménye A Hétben (1898) jelent meg. Számos lírai, hazafias, alkalmi és tréfás verset írt több fővárosi heti- és napilapba, így az Ország-Világba, Vasárnapi Ujságba, a Pesti Naplóba és vidéki hírlapokba. Mint szegedi újságíró főleg városi ügyekkel foglalkozott és ez irányban mindennap írt közléseket. Ünnepi alkalmakkor, hangversenyeken és színházban többször szavalt verset és olvasott prózát. A Dugonics Társaság 1902. júniusi ülésén szintén felolvasott.

Sokáig munkatársa volt az Egyenlőségnek és tevékeny részt vesz a zsidó publicisztikában. Német lapokban állandóan jelentek meg humoreszkjei. Egyik színdarabját bemutatták a bécsi Residenz-Theaterben. Egy bohózata a budapesti Népszinház Porzsolt-féle pályázatán dicséretet nyert és A legszebb dal című egyfelvonásos verses vígjátéka a szegedi Dugonics Társaság pályázatán szintén dicséretet nyert.

Magánélete

1918. április 6-án Budapesten, a Terézvárosban nőül vette Schönfeld Ödön és Jellinek Gizella lányát, Klárát.

Művei

• Szerelmes éjszakák. Szeged, 1902. (Költemények. Ism. Vasárnapi Ujság 16. sz.)
• A kaszárnya nótái (versek, Budapest, 1906)
• Verseskönyv (Budapest, 1913)
• Mucsa a fronton (szatírák, 1916, Budapest)
• Seiffensteiner újabb hőstettei (Budapest, 1916)
• Ima 1916-ban (Budapest, 1916)
• Példának okáért (humoreszkek és szatírák, Budapest, 1917)
• Egy kis bolt története (regény, Budapest, 1918)
• Amit csak ketten tudnak (novellák, Budapest, 1918)
• A harmadik és egyéb történetek (elbeszélések, Budapest, 1918)
• A 133 napos rémuralom (németül: Die 133-tägige Schreckensherrschaft in Ungarn.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 612. o. Online elérés
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.

További információk

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.