Főmenü megnyitása

Molnos (szlovákul: Mlynárce) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nyitra központjától 5 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Verő Z. egy honfoglaló lovas harcos sírleleteit (2 kengyel, vascsat, bronzkarkötő) adományozta a nyitrai múzeumnak, melyek a molnosi téglagyárban kerültek elő.[1]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 10. és a 12. század között magyar szállásterület volt a helyén. A falut 1409-ben "Molnosfalu" néven említik először. 1447-ben Hunyadi János Molnost a nyitrai káptalannak adományozta. A török háborúkban a település súlyos károkat szenvedett, melyet csak a 18. században hevert ki.

Vályi András szerint: "MOLNOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája, határja jó, nádgya elég van, szőlő hegye termékeny, legelője elég, piatzozása Nyitrán van."[2]

Fényes Elek szerint: "Molnos, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrához 1/4 órányira: 351 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Molnos, Nyitra mellett, nyugotra fekvő tót község, 548 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kis kápolnáját 1894-ben Karlanek Antal építtette. Földesura a XVI. század elejétől a nyitrai káptalan volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka van."[4]

1883 augusztusában súlyos tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett.

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 362 szlovák és 5 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1890-ben 521 szlovák és 14 magyar anyanyelvű lakta.

1900-ban 665 szlovák és 25 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben 758 lakosából 670 szlovák és 74 magyar anyanyelvű.

1921-ben 794 csehszlovák és 25 magyar lakta.

1930-ban 1058 csehszlovák és 1 magyar lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1944 és 1947 között épült.
  • Területén első világháborús hősi temető található.

ForrásokSzerkesztés

  1. Jan Eisner 1933: Pamiatky z doby veľkomoravskej na Slovensku. In: Nitra - Dejiny a umenie nitrianskeho zámku. Trnava, 55, 7. kép: 10-11, 13.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 24.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés