Montenegró uralkodóinak listája
Wikimédia-listaszócikk
Az alábbi táblázat Montenegró uralkodóinak listája.
A Fekete hegyek országának története szorosan összefonódott a szerbekével egészen addig, amíg a szláv törzsek letelepedtek a Balkán-félsziget nyugati partvidékén. Ezek után a történelmi Szerbia öt jelentősebb államalakulatra bomlott fel. A mai Montenegró abban az időben Zéta vagy Duklja néven vált ismertté. A 9. században különült el először Zéta területe, amelyet az ókori Diokleia név után gyakran Duklja néven emlegettek a korabeli krónikák.
Később Montenegró felvette a római rítusú kereszténységet, és ezzel végképp elvált Szerbia és Montenegró története.
Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
---|---|---|
Péter | 9. század | Az első főúr, aki Duklja területét uralma alá vonta. A szerb törzsek vezetőinek családjából származott. |
Tugemir | 10. század | |
Hvalimir | 10. század | Tugemir elsőszülött fia |
Petriszláv | 10. század | Tugemir második fia |
Dragomir | 10. század | Tugemir unokája |
Miroszláv | 10. század | Tugemir unokája |
Vladimir Dukljanski | 997–1016 | Petriszláv gyermeke |
Vojiszláv | 1018–1043 | A Vojiszláv dinasztia alapítója, akinek gyermekei hamarosan a szerb területekre is kiterjesztette hatalmát. Ő még zsupán volt. |
István | 1043–1052 | A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Ő is a zsupán címet viselte. |
Mihály | 1052–1081 | Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki. |
Konstantin Bodin | 1081–1101 | Mihály fia. Uralma alatt érte el legnagyobb területét Montenegró. Uralma kiterjedt Boszniára, Ráczországra, Albániára, Makedóniára és Horvátország egyes részeire. |
Dobroszláv | 1101 | Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. Bodin féltestvére volt. |
Kočapar | 1101–1114 | Vladimir ellen harcolt a trónért. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. Bodin testvére volt. |
Vladimir | 1101–1114 | Trónharcokat vívott Kočapar ellen. Bodin unokaöccse. Jakvinta, Bodin felesége megmérgezi és saját gyermekét ülteti a trónra. |
György | 1114–1118 | Az utolsó montenegrói uralkodó, aki a mai Szerbián uralkodhatott. Hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. |
Grubeša | 1118–1125 | A trónfosztás okozta kavarodásban megszerzi a montenegrói trónt. |
György | 1125–1131 | Másodjára a trónon. |
Gradihna | 1131–1141 | |
Radoszláv | 1141–1162 | |
II. Mihály | 1162–1186 | Duklja utolsó uralkodója. 1189-ben Rácország uralkodói foglalták el az ország területét. |
I. Balša, Stracimir |
1356–1360 | A szerb uralkodó egyik rokona, aki megkapja a Montenegró feletti uralmat. |
I. Đurađ | 1360–1378 | |
II. Balša | 1378–1385 | |
II. Đurađ | 1385–1403 | |
III. Balša | 1403–1421 | Utód nélkül halt meg, de végrendeletében nagybátyjára hagyta Montenegró trónját, amely így Szerbia részévé vált ismét. |
Radič | 1435–1451 | |
István | 1451–1465 | |
Iván | 1465–1490 | |
Đurađ | 1490–1496 |
Montenegró uralkodói (1696–1918)
szerkesztésI. Dániel * 1675. december 20. † 1735. január 11. |
Az első vladika, azaz püspök-herceg, aki az iszlám uralom alól ki tudott szabadulni. | ||
II. Száva * 1702. január 18. † 1782. március 21. |
|||
III. Vaszilij * 1709 † 1766. március 9. |
II. Száva társuralkodója. | ||
I. Péter * 1747. április 1. † 1830. október 31. |
|||
II. Péter * 1813. november 13. † 1851. október 31. |
|||
II. Dániel * 1826. május 25. † 1860. augusztus 13. |
1852-ben felvette a Montenegró fejedelme címet. | ||
I. Miklós * 1841. október 7. † 1921. március 1. |
1910-ben felvette a Montenegró királya címet. |
Források
szerkesztés- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9