Főmenü megnyitása

Moritz Pasch (Breslau, 1843. november 8.Bad Homburg, 1930. szeptember 20.) német matematikus

Moritz Pasch
Moritz Pasch.jpg
Született 1843. november 8.[1][2][3][4]
Wrocław[5]
Elhunyt 1930. szeptember 20. (86 évesen)[1][2][3][4]
Bad Homburg vor der Höhe[6]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái Wrocławi Egyetem
Kitüntetései a Freiburgi Albert Ludwig Egyetem díszdoktora

Tartalomjegyzék

TanulmányaiSzerkesztés

Moritz Pasch a Breslau-i Erzsébet Gimnáziumba járt, ahol 1860-ban végzett. Ezután a Breslaui Egyetemen először kémiát tanult, azonban hamarosan rájött, hogy inkább matematikából szeretne diplomát szerezni. Az egyetem alatt barátságot kötött egy másik kiváló matematikus hallgatóval, Jakob Rosanes-sel. Pasch tanárai között számos neves oktató volt, mint például Heinrich Schröter és Rudolf Lipschitz.

1865. augusztus 21-én nyerte el a doktori címet De duarum sectionem conicarum in circulos projectione című munkájáért. A témavezetője Schröter volt, és Pasch magát a munkát neki és a gimnáziumi matematika tanárának, Kambly-nak ajánlotta.

Tanulmányai és kutatásai a doktori cím utánSzerkesztés

A doktori cím elnyerése után barátjával, Rosanes-szel a Berlini Egyetemre mentek tanulni, ahol olyan emberek voltak az oktatóik, mint Karl Weierstrass és Leopold Kronecker. Apja halála miatt egy időre felfüggesztette a habilitációért folytatott kutatásait, de később befejezte, és Zur Theorie der Komplexe und Kongruenzen von Geraden címen küldte el a Justus-Liebig Giesseni Egyetemnek 1870-ben. 1873 augusztusában rendkívüli professzorrá léptették elő, majd két évvel később megkapta a professzori címet, miután elutasított egy hasonló címre való kinevezést a Breslau-i Egyetemre.

1875-ben házasodott, 3 héttel a teljes jogú professzorrá való kinevezése után.

Jelentős kutatási eredményein túl adminisztratív tevékenységével is hozzájárult az egyetem működéséhez, különböző bizottságok tagjaként végzett áldozatos munkát. 1885-1886-ban a Giesseni Egyetem Filozófiai Karának dékánja, majd az intézmény rektora lett 1893-1894-ben. 1911. április 1-jén vonult nyugdíjba, de a tudományos tevékenységgel nem hagyott fel, még 80 évesen is jelentek meg publikációi. Ezek közé tartoznak a következők is:

  • Der Ursprung des Zahlbegriffs
  • Die natürliche Geometrie
  • Über zentrische Kollineation

Természetesen az ő eredménye a nevét viselő Pasch-axióma is.

KitüntetéseiSzerkesztés

Pasch-nak számos elismerésben volt része, mint például a tiszteletbeli diploma a Frankfurti Egyetemtől és Freiburgi Egyetemtől, melyet 80. születésnapja alkalmából adományoztak neki.

1930-ban, nyaralás közben, egy évvel lánya halála után hunyt el Bad Homburgban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

ForrásokSzerkesztés

  • John J. O'Connor és Edmund F. Robertson Pasch életrajza [1] a MacTutor History of Mathematics archívumban. (angol)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés