Morvamogyoród

község Szlovákiában

Morvamogyoród (1899-ig Morva-Lieszkó, szlovákul Moravské Lieskové) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban.

Morvamogyoród (Moravské Lieskové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1398
PolgármesterRóbert Palko
Irányítószám916 42
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség2539 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság301 m
Terület36,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″
Morvamogyoród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvamogyoród témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Vágújhelytől 7 km-re északra fekszik.

Története szerkesztés

Amint azt az itt előkerült cserépmaradványok is tanúsítják területén már az újkőkorban is laktak emberek. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt ezen a helyen. A mai falu a kerület egyik legősibb települése a középkori Magyarországot Csehországgal összekötő fontos kereskedelmi út mellett keletkezett. 1398-ban Leskow említik először, Beckó várának tartozéka volt. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a beckói uradalmat a lengyel származású Stiborich Stíbor vajdának adta. A település később a Bánffy, majd a Nádasdy család birtoka lett. 1477-ben Lezko alakban említi oklevél. A neve mellett 1549-ben tűnik fel először a Morva- jelző "Ljezko Moravicale" alakban. 1598-ban malom és 137 ház állt a településen. 1720-ban két malma, szőlőhegye, 96 adózó portája volt, közülük 48 zsellér volt. 1784-ben az első népszámlálás 395 házat, 496 családot és 2492 lakost talált itt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel, favágással foglalkoztak. 1828-ban 413 házában 2322 lakos élt.

Fényes Elek szerint "Lieskova, vagyis Morva Lieszko, tót falu, Trencsén vgyében, Nyitra vármegye szélén: 938 kath., 1938 evang., 193 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplom. Synagoga. Határja nagy, de hegyes és sovány; legelőlőjén jó teheneket tart. Lakosai sok irtásokat csinálnak. F. u. a beczkói uradalom. Ut. posta Trencsén."[2]

Hitelszövetkezetét 1906-ban alapították. A simonyi cipőgyárnak működött itt üzeme. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 4820, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2440 lakosából 2345 szlovák volt.

2011-ben 2521 lakosából 2294 szlovák volt.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt született 1879-ben Petrásek Ágoston csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.
  • Itt született 1946-ban Dušan Mitana szlovák író, forgatókönyvíró és dramaturg.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés