Moszkitókolibri

rubintorkú topázkolibri

A moszkitókolibri vagy rubintorkú topázkolibri (Chrysolampis mosquitus) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó Chrysolampis madárnem egyetlen faja.[1] Az alcsaládi besorolása bizonytalan, egyes szervezetek a valódi kolibriformák (Trochilinae) alcsaládjába sorolják ezt a nemet és a fajt is.[2]

Infobox info icon.svg
Moszkitókolibri
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Polytminae
Nem: Chrysolampis
F.Boie, 1831
Faj: C. mosquitus
Tudományos név
Chrysolampis mosquitus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Moszkitókolibri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkitókolibri témájú médiaállományokat és Moszkitókolibri témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A faj Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Trochilus nembe Trochilus mosquitus néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Amerikában, Brazília, Kolumbia, Venezuela, Északkelet-Bolívia, Guyana, Tobago és Trinidad területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi szezonálisan elárasztott gyepek, szavannák és cserjések, szántóföldek, vidéki kertek éa városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 10 centiméter,[5] szárnyfesztávolsága körülbelül 12 centiméter és testtömege körülbelül 4 gramm. A csőr hossza pontosan megfelel bizonyos virágok méretének; más kolibri-fajok csőre viszont más virágokhoz illik-a fajok között tehát nincs vetélkedés a táplálék miatt.

 
Repülő hím példány

ÉletmódjaSzerkesztés

Nektárral és rovarokkal táplálkozik, melyet a virágoknál repülve szerez meg. A költési időszak kivételével magányos és körzetét elszántan védelmezi. A virágok a kolibrinak nemcsak nektárt, hanem virágport is kínálnak. Virágról virágra járva a madarak rendre elvégzik a beporzást is, így elősegítik tápláléknövényeik szaporodását.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzás a levegőben történik meg. A pókhálóval összefogott fészekben, 1-2 tojás található. A tojó 14-21 napig kotlik a tojásokon. A fiatal topázkolibrik 3 hét után repülnek ki.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 12.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés