Mrzlo Polje Žumberačko

falu Horvátországban, Zágráb megyében

Mrzlo Polje Žumberačko falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik.

Mrzlo Polje Žumberačko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségŽumberak
Jogállásfalu
PolgármesterZdenko Šiljak
Irányítószám10456
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség23 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség16,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság556 m
Terület2,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 43″, k. h. 15° 29′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 43″, k. h. 15° 29′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mrzlo Polje Žumberačko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zágrábtól 38 km-re nyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 10 km-re északra a Zsumberki-hegységben. A Mrzlo-mező (magyarul Fagyottmező vagy Dermedtmező) , egy hegyekkel körülvett karsztmező szélén fekszik. A településen három, a hegyekben eredő patakocska folyik át. Településrészei Bubini, Milački, Miličini, Zgrabovi, Prcvagi és Stanići.

Története szerkesztés

A települést az 1531-ben ide érkezett uszkókok alapították. A plébánia első említése 1641-ben történt Rafael Levaković plébánosnak egy innen Rómába küldött levelében. Ebből kitűnik, hogy görögkatolikus plébániáját már 1641 előtt alapították. A plébániához ma 16 település tartozik mintegy 200 hívővel. A mai templom legrégibb részét, a szentélyt és a hajó felét 1666-ban építették. Iskolája 1769-óta működött. Az 1830-as urbárium szerint 9 háza és 44 lakosa volt. 1857-ben 131, 1910-ben 161 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 1936-ban itt tartották a zsumberkiek második kongresszusát. Ennek alkalmából a templom falán emléktáblát helyeztek el Petar Stanić plébános, Zsumberk történetírója, valamint a helyi népzene és népszokások lelkes gyűjtője Dana Kovačević tanítónő emlékére. A falunak 2011-ben 41 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
131 157 162 168 153 161 160 178 167 156 125 113 97 69 50 41

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus plébániatemploma. Legrégibb része a szentély és a hajó fele 1666-ban épült. A 18. és a 19. században jelentősen bővítették. 1863-ban építették a kórust és a harangtornyot, mely 1867-ben összedőlt. A mai magasabb és zömökebb harangtornyot a 20. század elején emelték. A plébánia épülete 1776-ban épült.
  • Közelében található a 13. században épített Szent Lőrinc katolikus templom romja.
  • Határában található a Bijela-barlang.

Híres emberek szerkesztés

Innen származik Sztanics Konstantin (Konstantin Stanić), aki 1814 és 1830 között Kőrös görögkatolikus püspöke volt.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés