Németh Albert
Dömötöri Németh Albert (Pest, 1820. március 22. – Pusztacsász, Borsod vármegye, 1887. május 28.) magyar nemzetőr őrnagy. Apja Németh János nyugalmazott császári és királyi százados, majd önkéntes 1848-as honvédezredes.
| Németh Albert | |
 | |
| Született | 1820 Heves |
| Elhunyt | 1887. május 28. (66-67 évesen) Pusztacsász |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Németh János |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Egri Érseki Jogakadémia (–1835) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Albert témájú médiaállományokat. | |
Életútja
szerkesztésAz elszegényedett nemesi családokban hagyománnyá vált a katonai vagy a jogi pálya, Németh Albert a bölcseletet és jogot Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben végezte; 1840-ben ügyvédi vizsgát tett és Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844-től jegyző, majd szolgabíró lett Heves vármegyében. 1848 nyarán országgyűlési képviselőnek választották. 1849. január végétől már a honvédseregben harcolt alszázadosi beosztásban a 17. huszárezrednél, 1849 márciustól ugyanitt főszázados. Dembinszky, Guyon Richárd, utoljára pedig Perczel Mór hadosztályában szolgált. 1849. július közepétől nemzetőr őrnagy Heves vármegyében.
A világosi fegyverletétel után besorozták közlegénynek a császári hadseregbe Wallmoden gróf ezredébe, de ez hazabocsátotta őt. Leszerelése után felesége birtokán gazdálkodott. Az 1861. évi országgyűlésre megválasztották képviselőnek és ekkor a határozati párt híve volt; mint izgatót több ízben elfogták és 1864-ben négy hónapra be is börtönözték Pesten.
1864-ben részt vett az Almásy-féle függetlenségi mozgalomban. A kiegyezés után országgyűlési képviselő, függetlenségi politikus, a Heves vármegyei ellenzék vezéralakja, honvédegyleti tag.
Amikor a forrongó vármegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, Németh és három képviselőtársa ellen felségsértési és hűtlenségi pert indítottak. Németh és társai nem csak, hogy fölmentettek, de lelkesedéssel választattak meg képviselőnek; ekkor kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vármegyéből. 1872-ben fia, Albert halála annyira megrendítette, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de amikor 1873-ban Hódmezővásárhely újra megválasztotta képviselővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig híve maradt.
Pusztacsászon érte a halál, temetése is itt zajlott, ma már Pusztacsász falu egybeolvadt Heves várossal, Németh Albert emlékezetét Heves őrzi.
Arcmása 1882-ből maradt fenn, szerzője ismeretlen, ld. Bona Gábor i.m. 380. p.
Források
szerkesztés- Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Budapest, 1983. Németh Albert nemzetőr őrnagy ld. 251-252. p.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
- Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
- Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
- Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868. Bp., Püski, 1999.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1037. o. ISBN 963-547-414-8
