Năvodari

város Romániában, Constanța megyében

Năvodari város Constanța megyében, Dobrudzsában, Romániában. A hozzá tartozó település Mamaia-Sat.

Năvodari
A város olajfinomítói Mamaia strandjáról nézve
A város olajfinomítói Mamaia strandjáról nézve
Năvodari címere
Năvodari címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióDobrudzsa
Fejlesztési régióDélkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeConstanța
KözségközpontNăvodari
Beosztott falvakMamaia-Sat
PolgármesterMatei Nicolae (PSD)
Irányítószám905700
SIRUTA-kód60507
Népesség
Népesség31 510 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság11 (0%, 2021)[3]
Község népessége34 398 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség462 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,31 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 19′ 15″, k. h. 28° 36′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 19′ 15″, k. h. 28° 36′ 45″
Năvodari weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Năvodari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A várost északon a Tasaul-tó, délen a Siutghiol-tó, keleten pedig a Fekete-tenger határolja. huszonnégy kilométerre északra található a megyeszékhelytől Constanțától, a Duna–Fekete-tenger csatorna északi ágának a torkolatánál.

Története szerkesztés

Első írásos említése az Oszmán Birodalom uralma idejéből való, 1421-es feljegyzésekben Karakoyun vagy Kara Koyum néven szerepel, ami török nyelven fekete falut jelent. 1877-után, miután Románia fennhatósága alá került, először Sibioara községhez tartozott, majd a mai Lumina része lett. Ebben az időszakban 317 család élt itt, akik főleg mezőgazdasággal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak.

1927-ben kapta a Năvodari nevet, 1932. augusztus 15-én pedig községi rangra emelték.

A második világháborút követően erőteljes urbanisztikai fejlődésnek indult, főleg az 19491950 közötti időszakban, amikor jelentős gazdasági és ipari fejlesztéseket hajtottak végre a régióban, átalakítva a települést egy nagy, kommunista mintájú munkásközponttá.

1954-ben kezdték építeni a város határában, a foszforsavat és kénsavat előállító metallokémiai üzemet, mely 1957-ben kezdte el a termelést. Ennek következtében nagy számban érkeztek betelepülők az ország minden részéről, rövid idő alatt jelentősen megnövelve Năvodari lakosságát. 1968. december 20-án városi rangra emelték. A Duna-Fekete-tenger csatorna megnyitásával gazdasági jelentősége tovább nőtt.

A város petrolkémiai üzeme, melynek mai neve Petromidia Năvodari, jelenleg az ország egyik legnagyobb vegyipari cége.

A város területén működik a midiai kikötő, amely a konstancai kikötő mellékkikötőjeként a közeli kőolaj-finomító kiszolgálására lett építve.

Lakossága szerkesztés

Lakosságának változása
1977 1992 2002
9.717 31.746 32.390

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 30717 94,83%
Lipovánok 910 2,80%
Romák 303 0,93%
Törökök 247 0,76%
Tatárok 126 0,38%
Magyarok 32 0,09%
Görögök 8 0,02%
Németek 5 0,01%
Olaszok 5 0,01%
Csángók 3 0,01%
Bolgárok 3 0,01%
Egyéb 10 0,02%
Összesen 32390 100,0%

Híres emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Năvodari témájú médiaállományokat.