Főmenü megnyitása

Nagy Károly (lelkész)

református lelkész, presbiter, író, költő.

Nagy Károly (Reformátuskovácsháza, 1858. augusztus 15.Makó, 1942. november 15.[1]) református lelkész, presbiter, író, költő.

Nagy Károly
Nagy Károly presbiter.jpg
Életrajzi adatok
Született 1858. augusztus 15.
Reformátuskovácsháza
Elhunyt 1942. november 15. (84 évesen)
Makó
Munkássága
Vallás Református egyházak
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Károly témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Nagy János tanító, 1848-1849-as honvéd vadászfőhadnagy és Asztalos Julianna fia. A gimnáziumot Hódmezővásárhelyen, a teológiai tanfolyamot pedig Debrecenben végezte, azután egy évig esküdtfelügyelő és köztanító volt a főiskolában. Tagja volt az 1880-ban föloszlatott és kétszáz éves múltú diák tűzoltóegyletnek és elnöke a szavallati szakosztálynak. A szépirodalmi körnek rendes tagja öt évig és az általa kiadott hírlapnak rendes munkatársa volt. 1881-ben Mezőberénybe ment segédlelkésznek, és két év múlva ugyanott mint helyettes lelkész hetedfél évet töltött. Innét 1887. szeptemberben választotta meg rendes lelkésznek Mezőkovácsháza. Nagy küzdelem és fáradság között személyes gyűjtéssel híveinek teljes felszerelésű templomot és díszes lelkészlakot építtetett. 1900-ban választotta meg a makói egyház új-városrészi körlelkészének. 1895-től a békésbánáti református egyházmegye jegyzője, törvényhatósági bizottsági tag és városi képviselő. 1906-tól az újvárosi, 1909-től a belvárosi gyülekezetben szolgált.[2] A makói függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak elnöke volt és mint ilyen, ünnepélyeken, népgyűléseken politikai szónoklatokat is tartott.

Sírja a makói református ótemetőben található.[2]

MunkásságaSzerkesztés

A szépirodalommal 16 éves kora óta foglalkozott, 1875-től tárcákat, alkalmi ódákat, verseket és elbeszéléseket írt a következő hírlapokba: Hódmezővásárhely, Vásárhelyi Lapok, Orosházi Közlöny, Magyarország és a Nagyvilág, Gondüző, Békésmegyei Közlöny (Az egyházi közalapról Nemes J. álnév alatt), Alföldi Ujság, Békés, Orosházi Közlöny, Békésmegyei Hiradó, Battonya és Környéke, Maros, Makó és Vidéke, Buziási Közlöny, Debreczen, Debreczeni Prot. Lap, Téli Ujság, Függetlenség, Ébresztő, Magyar Szó, A gyakorlati ev. ref. Papi Lexikonban (I. k. Az iskola, szellemi bölcső, beszéd 1900., Esketési beszéd, Gyászbeszéd és ima).

Álneve: Kondor Elemér, néhány verse alatt.

MunkáiSzerkesztés

  • Költemények. Debreczen, 1880.
  • Emlékbeszéd és ima Szentandrási Pál mező-berényi fitanító sirköve leleplezése alkalmával. B.-Gyula, 1884.
  • Ima. (Versben). Gyoma, 1889. (Rudolf trónörökös emlékére, jambusokban).
  • Beköszöntő egyházi beszéd és imák. Irta s 1900. jún. 10. történt székfoglalása alkalmával elmondotta. Gyula. 1900.
  • Imák és emlékbeszéd Kossuth Lajos gyászemlékünnepélyén. Ref.-Kovácsháza, 1894.
  • Ujabb költemények. Makó, 1901. (Ifj. Ábrányi Kornél előszavával Ism. Vasárnapi Ujság 41. sz. sat.)

Szerkesztette a Makói Hirlapot 1902 óta.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gyászjelentése
  2. a b Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. Makói Múzeum Füzetei, 83.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.