Főmenü megnyitása

Nagy Jánosné (névváltozatok: Nagy Katalin; leánykori neve: Csernák Katalin; Zenta, 1928. július 13.Budapest, 1988. április 10.[1] tanár, író, a neveléstudományok kandidátusa (1970), József Attila-díjas (1985).

Nagy Katalin
Élete
Született 1928. július 13.
Zenta
Elhunyt 1988. április 10. (59 évesen)
magyar Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény
Fontosabb művei Intőkönyvem története (1968)
Szív a kerítésen (1989)
Irodalmi díjai József Attila-díj

ÉletrajzSzerkesztés

Gyerekkorát az akkor már Jugoszláviához tartozó Zentán töltötte, elsősorban a nagyszülők és az unokatestvérek, ill. a kisvárosi társadalom figurái hatottak rá, szüleitől távol élt. (Erről a korszakról a Rendhagyó emlékkönyv című kötet tanúskodik. Lengyel Balázs szerint, aki könyveinek rendszeres lektora volt a Móra Ferenc Könyvkiadónál, életművében feltünően erőteljesek és markánsak a nagyszülőfigurák, míg a szülőfigurák kevésbé.) Polgári iskolai tanulmányait követően tanítónőképzőt (középiskolatípus, 1938-tól hivatalos nevén líceum) végzett Budapesten. 1944 tavaszi, nyári emlékeiről - köztük az angol kisasszonyrendi iskola reagálása a német megszállásra, a szerb-magyar lakossági viszony a visszacsatolt Délvidéken - a Napraforgó lány című kötet tanúskodik. 1948 és 1955 között tanítóként, általános iskolai tanárként működött az egykori Mária Valéria-telep iskolájában, ahol rendkívül szegény és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. Ezeknek az éveknek a dokumentációja a Legfeljebb három pofon, mely címében a hátrányos helyzetű gyermekek körében honos erőszak-kultúra csökkentésének pedagógiai kompromisszumaira utal.

Közben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult, ahol 1954-ben kapott földrajz-biológia szakos tanári diplomát. 1956 nyarán került a Pedagógiai Tudományos Intézetbe (átszervezése után: Országos Pedagógiai Intézet), ahol eleinte tudományos kutatói minőségben, majd docensként, végül (az 1970-es években) főigazgató-helyettesként dolgozott. Cikkeit és tanulmányait pedagógiai témában írta, ezeket megjelentette a Köznevelés, a Pedagógiai Szemle és a Magyar Pedagógia. Az 1960-as évek elején a Nevelési Terv munkálataiban játszott jelentős szerepet. (A nevelési terv történetéről szóló 1980-as évekbeli kutatásokat (Halász Gábor, Oktatáskutató Intézet) interjú-alanyként támogatta.) Neveléstudományból szerzett kandidátusi fokozatot 1970-ben. Értekezése "Igazságos, becsületes, bátor" címmel jelent meg a Tankönyvkiadónál 1973-ban, ebben empirikusan vizsgálta a 14 éves gyerekek által az 1960-as évek végén preferált értékeket, összehasonlítva egy hasonló 1930-as évekbeli vizsgálattal. (A neveléstudományi közéletben az 1960-as években Nagy Jánosné néven is ismert volt.) https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nagy-janosne-nagy-katalin-76FFD/

Kisebb jelentőségű szakkönyvei:

  • Serdülőkről felnőtteknek / Korein Andorral közösen Budapest, 1958.
  • A szocialista nevelés tervszerűségéért : a Magyar Nők Országos Tanácsa előadása az általános és középiskolák szülői értekezletei számára / Budapest, 1960.
  • Szülőknek a nevelési tervről : nevelési módszerek/ Budapest, 1964.)

Az Országos Pedagógiai Intézet tudományos jellegének megszűnése következtében 1977-től haláláig az MSZMP Politikai Főiskolája Neveléstudományi Tanszékén volt docens. Itt Zrinszky Lászlóval közösen A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása című sorozatot szerkesztette. (Más lexikonokban megjelent "nyugdíjazásáig" kitétel téves, aktív egyetemi docens volt haláláig, ahogyan ezt a PIM-ben található munkakönyve tanúsítja).

Irodalmi munkásságát - haláláig - tudományos és oktatói pályája mellett folytatta, regényeit hétvégeken, illetve évi néhányszor egy-két hetes, elsősorban a Magyar Írószövetség szigligeti alkotóházában töltött összefüggő munkaszakaszokban írta. Első regényét - a Vakarcsot - Gergely Márta ösztönzésére 1964-ben írta. 1970 januárjától 1978 júniusáig a Kisdobos című gyermeklap levelezőrovatának szerkesztőjeként "Űr Kata" álnéven 6-10 éves gyerekek problémáival foglalkozott (Az óriási gyereklevéltömegből kiválogatott leveleket publikált, s válaszolt rájuk Űr Kataként). A Móra kiadónál elsősorban Janikovszky Éva szerkesztette könyveit. (A jogutód adatközlése.)

Ifjúsági irodalmi tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Gorkij díjat, majd a József Attila-díjat. Gyerekszeretete, kitűnő pedagógiai érzéke révén természetes könnyedséggel írt a kisebb és nagyobb gyerekeknek. Könyvei ugyanakkor reflektálnak a kor (1960-as, 1970-es, 1980-as évek) jellegzetes társadalmi - pedagógiai kihívásaira: a lakótelepi gyerekkor sajátos életérzésére (Vakarcs, Vakarcs vakációja, A világ legrosszabb gyereke), a kamaszok és a második házasságok következtében belépő nevelőszülők közötti viszonyra (Intőkönyvem története, Próbarepülés), a gyerekek hétköznapjait szervező kisdobosmozgalomra (Hónapló), az iskolakörzetesítésre (Elvarázsolt iskola), az ebben az időben életkorban fiatalabb korra kerülő párkeresés jelenségére (Viki és Lajos szerelmesek, Szív a kerítésen).

Az 1980-as években a korban megszokottnál sokkal nagyobb mértékben vett részt, elsősorban kistelepülések könyvtárai, gyerekkönyvtárai meghívására író-olvasó találkozókon. (A jogutód adatközlése.)

A serdülőknek szóló Intőkönyvem története című regénye több kiadásban, (részben a 2000-es, 2010-es években) is megjelent. A 2010-es évektől a Manó könyvek kiadó a Régi kedvencek című könyvsorozatban kezdte el művei ismételt megjelentetését. Több regénye jelent meg (NSZK-ban és Ausztriában) német, illetve a célnyelvnek megfelelő országokban finn, szlovén, cseh, szlovák, lengyel, román, orosz, bolgár fordításban. Műveiből filmeket Katkics Ilona és Takács Vera rendezett. "A világ legrosszabb gyereke" közönségdíjas lett a gyermekjátékfilmszemlén, ebben tűnt fel a később sikeres gyerekszínész Kovács Robi. A filmeket a 21. században is többször vetítette az M1 és M2. Diafilmen adták ki a Világ legrosszabb gyerekét.

Kézirat, levelezés és fényképhagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban kutatható. Egyetlen rövid videófelvétel ismert: https://www.youtube.com/watch?v=tv5YQembCgU

MűveiSzerkesztés

  • Vakarcs (ill. Réber László, Móra, 1965, 1979)
  • Vakarcs vakációja (ill. Réber László, Móra, 1967, 1979)
  • Intőkönyvem története (ill. Zsoldos Vera, Móra, 1968, 1974, Minerva Nova, 2002, a borítót tervezte: Szalay György, 2004, Könyvmolyképző Kiadó, 2007, jav. kiadás, 2015)
  • Legfeljebb három pofon (ill. Kohl Leó, Madách, Móra, 1971)
  • A világ legrosszabb gyereke (ill. Zsoldos Vera, Móra, 1973, ill. Dudás Győző, Manó Könyvek, 2016)
  • Madzag (Kondor Lajos rajzaival, Móra, 1976)
  • Mini mesék; Magyar Nők Országos Tanácsa–Kossuth, Bp., 1976
  • Próbarepülés (Zsoldos Vera rajzaival, Madách, Móra, 1978)
  • Napraforgó-lány (Fekete Mária rajzaival, Madách, Móra, 1979)
  • Tűrhető Lajos (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1980, 1985, a Világgá mentemmel egy kötetben, ill. Dudás Győző, Manó Könyvek, 2017)
  • Világgá mentem (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1982)
  • Viki és Lajos szerelmesek (Magyar Vöröskereszt, 1982)
  • Hó-napló (Szecskó Ágnes rajzaival, Madách, Móra, 1984)
  • Az elvarázsolt iskola (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1984)
  • Rendhagyó emlékkönyv (Zsoldos Vera rajzaival, Madách, Móra, 1986)
  • Kettőnk titka (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1987)
  • Szív a kerítésen (Marton Magda rajzaival, Madách, Móra, 1989, ill. Rippl Renáta, Manó Könyvek, 2018)
  • Mini mesék

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

  • Munka Érdemérem (1955)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1967)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
  • A neveléstudományok kandidátusa (1970)
  • Gorkij-díj (1983)
  • József Attila-díj (1985)

RádiójátékokSzerkesztés

  • Vakarcs (1966)[2]
  • Vakarcs vakációja (1969)[3]
  • Tűrhető Lajos (1978)[4]
  • Meddig él egy sündisznó (A jogutód közlése)

TévéfilmekSzerkesztés

Kritikák műveirőlSzerkesztés

  • Varga Vera: N. K.: A világ legrosszabb gyereke (Élet és Irod., 1973. 34. sz.);
  • Keszthelyi György: Nagy Katalin regénye (Könyv és Nevelés, 1973. 6. sz.);
  • Kiss Elemérné- Veress Éva: Találkozások N. K.-nal (Együtt, 1982. 1-2. sz.);
  • B.J: Öt perc N. K.-nal (Somogyi Néplap, 1984. júl. 17.);
  • Nagy Andor: Az elvarázsolt iskola (Ped. Szle, 1985. 2. sz.).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vigyázat számos lexikonban téves adat van, az április 10-i időpontot a halotti anyakönyvi bizonyítvány igazolja, száma 737/1988.
  2. A rádiójáték a Rádiólexikonban
  3. A rádiójáték a Rádiólexikonban
  4. A rádiójáték a Rádiólexikonban
  5. A filmváltozat PORT.hu-adatlapja
  6. A tévéfilm IMDb-adatlapja
  7. Nagy Katalin IMDb-adatlapja

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés