Nagy Lajos (egyházi író)
erdélyi magyar református lelkipásztor, 1884-1949
Nagy Lajos (Kányád, 1884. november 21. – Székelykeresztúr, 1949. április 10.) erdélyi magyar református lelkipásztor és egyházi író.
| Nagy Lajos | |
| Született | 1884. november 21. Kányád |
| Elhunyt | 1949. április 10. (64 évesen) Székelykeresztúr |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, egyházi író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végzett (1904); Kolozsvárt a Református Teológián szerzett lelkészi képesítést (1908), majd Jénában és Göttingenben folytatta tanulmányait. Székelykeresztúron, Zsibón, Besztercén segédlelkész, 1911-től lelkész Székelykeresztúron, 1929-től esperes, egyházkerületi képviselő, missziói előadó. 1920 és 1924 között hittant tanított a tanítóképzőben. A Református Szemle, Az Út, Lelkipásztor, Egyházi Figyelő munkatársa, egy ideig a Harangszó c. református vallásos néplap szerkesztője (1925-32).
Kötete szerkesztés
- Az udvarhelyi református egyházmegye múltja és jelene (Székelyudvarhely, 1942).
Források szerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}