Nagy Mihály (ügyvéd)

(1860–1918) magyar jogtudós, ügyvéd, főispán, politikus, országgyűlési képviselő

Nagy Mihály (Tolna, 1860. január 8.Budapest, 1918. július 15.) a jog- és államtudományok doktora, ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő, városi képviselő.

Nagy Mihály
Született1860. január 8.
Tolna
Elhunyt1918. július 15. (58 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • jogtudós
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1905. január 3.)
  • Hódmezővásárhely főispánja (1905. december 25. – 1906. április 19.)
  • Szeged főispánja (1905. december 25. – 1906. április 19.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (27/2-1-15)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A gimnáziumot Pécsett és Kecskeméten, a jogot Budapesten végezte. 1884-ben önkéntes és a 32. gyalogezredben hadnagy lett. 1885-ben jogi doktorrá, 1886-ban az államtudományok doktorává avatták. Azután Pest megyénél közigazgatási gyakornok és megyei tiszteletbeli aljegyző lett; ügyvédi diplomát ugyanezen évben nyert Budapesten. 1888-ban igazságügyminiszteri segédfogalmazóvá, 1889-ben kecskeméti királyi alügyésszé, 1894-ben kecskeméti királyi törvényszéki bíróvá és vizsgálóbíróvá nevezték ki. Az 1896-ban megtartott általános képviselőválasztáskor a néppárti Zichy Nándor gróf, a függetlenségi és 48-as Bartók Lajos és a Kossuth-párti Rapcsányival szemben nem nyert abszolút többséget. A pótválasztás alkalmával 58 szótöbbséggel szabadelvű programmal legyőzte a néppártot. 1901-ben hasonlóképp pótválasztás útján nyert mandátumot Rapcsányi függetlenségivel szemben. Az igazságügyi bizottság tagja volt. 1905. december 25-én kinevezték Szeged, és ideiglenesen Hódmezővásárhely úgynevezett "darabont" főispánjává, mely tisztséget hivatalosan 1906. április 19-ig töltötte be anélkül, hogy - a két város tanácsnak tagjainak ellenállása miatt - bármilyen érdemi intézkedést tett volna.[3]

Cikke a Kecskeméti Lapokban (1878. 46., 47. sz. Emlékbeszéd Katona József sirjánál: többet írt a Büntetőjog Tárába).

Munkája szerkesztés

  • Kiadatási eljárás, különös tekintettel Magyarországnak és Ausztriának a többi államokhoz való viszonyára. Irta s a vonatkozó szerződések- és rendeletekkel összeállította. Kecskemét. 1895. (Ism. Budapesti Hirlap 248. sz.)

Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak; ilyenek a hágai nemzetközi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat előadói beszéde, az 1900. igazságügyi költségvetésről.

Szerkesztette a Kecskeméti Lapok c. politikai hetilapot 1897. február 28-tól és melléklapját a Kecskeméti Friss Ujság c. vegyes tartalmú napilapot 1900-tól (ifj. Tóth Istvánnal együtt).

 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (27/2-1-15)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003
  • A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. = Budapesti Negyed 1999

Jegyzetek szerkesztés

  1. Országos Széchényi Könyvtár
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  3. Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)