Nagylám
Nagylám (szlovákul: Veľký Lom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
| Nagylám (Veľký Lom) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1573 | ||
| Polgármester | Anna Gregorová | ||
| Irányítószám | 991 03 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 138 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 418 m | ||
| Terület | 10,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 22″, k. h. 19° 22′ 16″48.339444°N 19.371111°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 22″, k. h. 19° 22′ 16″48.339444°N 19.371111°E | |||
| Nagylám weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylám témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésNagykürtöstől 23 km-re északra, a Kaproncai-patak völgyében, 425 m magasan fekszik.
Története
szerkesztésA település a 14. században keletkezett, de csak 1573-ban, Laam néven említik először. Kezdetben a divényi uradalom, majd a 17. századtól a kékkői váruradalom része volt. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 59 háza és 440 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Később a környék nagyobb településeinek, Nagykürtösnek, Losoncnak az üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint "Nagy Lám. Tót falu Nográd Várm. fekszik Felső Tiszovnyiknak szomságában, és annak filiája, földgye közé, legelője meg lehetős."[2]
Nógrád vármegye monográfiájában "Nagylám. A gácsi járásban, a Tiszovnyik-patak közelében fekvő kisközség, 105 házzal és 504 tótajkú, evangélikus vallású lakossal. Postája Nógrádszenna, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal. 1548-ban Balassa Imre és János, 1598 ban Balassa Zsigmond volt az ura. 1660-ban felerészét Balassa Imre birtokában találjuk. 1715-ben 1 magyar, 16 tót, 1720-ban 14 magyar és 11 tót háztartást írtak össze benne. Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás alkalmával Tornyos Tamás volt itt birtokos, de 1770-ben már gróf Zichy Ferencz és gróf Balassa Pál és e családból maradtak birtokosai tovább is és jelenleg is a gróf Zichy család a legnagyobb birtokosa. Az itteni evangélikus templom a XIX. század elején épült."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 496, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 254 lakosából 198 szlovák, 22 pedig ukrán és cigány volt.
2011-ben 215 lakosából 195 szlovák és 14 ukrán.
Nevezetességei
szerkesztés- Evangélikus temploma 1842-ben épült.
- Jellegzetes kőből és fából épített 19. századi házai.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye.
