Nagyolaszi (Szlovákia)
Nagyolaszi (szlovákul Vlachy) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Kisolaszi, Körmös, Szokolcs és Verbó tartozik hozzá.
| Nagyolaszi (Vlachy) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Ladislav Guoth |
| Irányítószám | 032 13 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 619 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 532 m |
| Terület | 11,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 28′ 30″ | |
| Nagyolaszi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyolaszi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Liptószentmiklóstól 12 km-re nyugatra, a Szentmáriai-víztározó nyugati partján fekszik.
Története szerkesztés
A falut a francia-belga határról származó vallonok alapították a 12. század végén. 1262-ben IV. Béla adománylevelében említik először. Az alapítók egyike, Gallicus János később a környék földjeinek ura lett. A 13. századi forrásokban általában latinul és magyarul „villa Latina”, illetve „Olozi” alakban fordul elő. Később több nemesi család birtoka. 1421-ben „Olasy” néven említik. 1600-ban a Kubinyi kúrián kívül 7 adózó háztartása volt, lakói többségben zsellérek. 1715-ben 11, 1720-ban adóegységgel rendelkezett. 1784-ben 20 házában 202 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Olaszy. Két falu Liptó Várm. földes Ura Kis Olaszinak a’ Besztercze Bányai Káptalan, ’s fekszik Szent Máriához közel, mellynek filiája; Nagy Olaszinak pedig Kubinyi Urak, határbéli földgyeik közép termékenységűek, fájok tsekélyes, de más vagyonnyaik vannak.”[2]
1828-ban 25 háza és 195 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Olaszi, Velke Olachy, tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 12 kath., 179 ev., 4 zsidó lak. Itt legjobb rozs terem az egész megyében, földe egyébiránt is termékeny. F. u. Kubinyi család. Ut. p. Bertelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Az 1930-as években csatolták hozzá Körmöst.
Szokolcs szerkesztés
Nagyolaszi területének délkeleti részét alkotja a víztározó partján.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szokolcz, tót falu, Liptó vmegyében, 68 kath., 419 evang. lak. Lakosai szálhajókkal, fával kereskednek; s jó szálhajósok. F. u. a kamara. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A falu lényegében elpusztult a víztározó 1972-ben történt feltöltésekor, csak a temető maradt meg belőle.
Verbó szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VERBÓ. Vriba. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Máriához nem meszsze, és annak filiája; határja jó termékenységű, legelője van, piatza Liptsén, és Rozembergán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Verbó, (Veribe), Liptó vm. tót falu, 6 kath., 88 evang. lak. F. u. Kubinyi. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A falu úgyszintén 1972-ben, a víztározó feltöltésével szűnt meg létezni.
Népessége szerkesztés
1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 633 lakosából 622 szlovák volt.
2011-ben 595 lakosából 578 szlovák.
Neves személyek szerkesztés
- Szokolcson született 1933-ban Ján Starší világbajnok ezüstérmes csehszlovák válogatott szlovák jégkorongozó, edző, szövetségi kapitány.
- Szokolcson született 1940-ben Stanislav "Stan" Mikita, eredetileg Stanislav Guoth, szlovák származású kanadai jégkorongozó.
Nevezetességei szerkesztés
- 16. századi reneszánsz eredetű, késő barokk stílusban átalakított kastélya van.
- A közeli víztározó.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- P. Vítek, M. Martinický, P. Laučík 2012: Vlachy - Dejiny obcí Vlachy, Vlašky, Krmeš a Vŕbie
