Nagyszeg

Nagyszeg település Romániában, Szilágy megyében.

Nagyszeg (Noțig)
Görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Szilágyszeg
Rang	falu
Községközpont	Szilágyszeg
Irányítószám	457299
SIRUTA-kód	142603
Népesség
Népesség	414 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 23° 12′ 58″47.365177, 23.216216
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szilágycsehtől délkeletre fekvő település.

Története

Nevét 1387-ben említették először az oklevelek Nagyzegh néven.

1462-ben Naghzeg, 1450-ben Naghzwg, 1462-ben és 1475-ben Naghzeg néven írták. A település az aranyosi várhoz tartozott.

Nagyszeg első ismert birtokosai a Kusalyi Jakcs család tagjai voltak.

487-ben Kusalyi Jakcs László itteni birtokát Bélteki Drágffy Bertalannak zálogosította el.

1510-ben a Kusalyiak közül László adta zálogba itteni birtokát Vajda Istvánnak és fiának Mihálynak.

1533-ban a fennmaradt oklevelek szerint Kusalyi Jakcs Mihály Középszolnok vármegye ispánja is részbirtokos volt Nagyszegen.

1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra való összeíráskor Nagyszeg főbb birtokosai voltak: báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Huszár Antal, gróf Teleki Ádám utódai, és iktári gróf Bethlen Sámuel.

1847-ben 2689 lakosa volt. Ebből 2681 görögkatolikus, 8 református volt.

A szájhagyományok szerint Nagyszeg régen a báró Wesselényi család gazdatiszti lakja körül feküdt, ahol vár is állt egykor.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1835-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 427–434. o. Online elérés
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.