Naményi Ernő

Naményi Ernő, születési és 1918-ig használt nevén Neumann Ernő (Budapest, 1888. május 9. – Párizs, 1957. november 21.) közgazdász, művészettörténész.

Naményi Ernő
Született	Neumann Ernő 1888. május 9. Budapest
Elhunyt	1957. november 21. (69 évesen) Párizs
Állampolgársága	magyar
Szülei	Neumann Ede
Foglalkozása	közgazdász művészettörténész egyetemi oktató
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesapja Neumann Ede rabbi, történész, szerkesztő, tankönyvíró, édesanyja Kayserling Emma. Tanulmányait a budapesti és számos külföldi egyetemen végezte. Az Országos Iparegyesület igazgatója és budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára volt. A budapesti Zsidó Múzeum igazgatójaként és a Magyar Könyvművészek Társaságának főtitkáraként is működött. 1918-ban változtatta meg családnevét Naményire. 1919. június 24-én Budapesten házasságot kötött Czigler Klárával. A német megszállás idején bevonult munkaszolgálatra, sikeresen megszökött a deportálás elől. Élete utolsó éveiben Franciaországban élt. Főként közgazdasági munkákat írt; több zsidó vonatkozású tanulmánya jelent meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyveiben, valamint a Congrès Juif Mondial és a L'Arch című folyóiratokban. Utolsó munkája, a Le Juif Errant befejezetlenül maradt.

Munkái

• A kivándorlás része az olasz váltóárfolyamok emelkedésében (Budapest, 1912)
• Matlekovics Sándor (Budapest, 1922)
• A vámtarifa tervezetről (Budapest, 1923)
• A reklám gazdaságtana (Budapest, 1928)
• L'Esprit de l'art juif (Paris, 1957, angolul is)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Zalai életrajzi kislexikon
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 639. o.  Online elérés