A Nansen-útlevél, eredetileg és hivatalosan is hontalan személyek útlevele, 1922 és 1938 között nemzetközileg elismert menekült-útiokmány volt, amelyet először a Nemzetek Szövetségének Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala állított ki hontalan menekülteknek.[1] Hamarosan Nansen-útlevél néven vált ismertté a norvég államférfiról és a sarkkutatóról, Fridtjof Nansenről.

Francia Nansen-útlevélminta 1922-ből az orosz menekülteknek

Története szerkesztés

Az első világháború végén jelentős zűrzavar alakult ki, ami menekültválsághoz vezetett. Számos kormányt megbuktattak, és a nemzeti határokat újrarajzolták, általában etnikai szempontok szerint. Néhány országban polgárháború tört ki. Sokan elhagyták otthonukat háború, üldöztetés vagy attól való félelem miatt. A felfordulás azt eredményezte, hogy sok embernek nem volt útlevele, sőt nem volt állam, amely azt kiadhatta volna, ami sok nemzetközi utazást akadályozott meg, s ez gyakran csapdába ejtette a menekülteket. A Nansen-útlevél megszerzését kiváltó esemény az volt, hogy a Szovjetunió új kormánya 1921-ben bejelentette, hogy megvonja a külföldön élő oroszok állampolgárságát, köztük mintegy 800 000 orosz polgárháborús menekültét.[2] Az első Nansen-útleveleket az orosz menekültek személyazonossági bizonyítványáról szóló kormányközi konferencián kötött nemzetközi megállapodást követően állították ki, amelyet Fridtjof Nansen hívott össze Genfben 1922. július 3. és július 5. között,[3] a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) menekültügyi főbiztosaként.[4] 1942-re 52 ország kormánya ismerte el őket.

1924-ben a Nansen-megállapodást kiterjesztették az örmény, 1928-ban pedig az asszír, asszír-káldeus, bolgár és török menekültekre is.[5] Körülbelül 450 000 Nansen-útlevelet adtak ki[6] azoknak a hontalanoknak és menekülteknek, akiknek úti okmányra volt szükségük, de azt nem tudták beszerezni egy nemzeti hatóságtól.

Nansen 1930-ban bekövetkezett halála után az útlevelet a Nemzetek Szövetségén belül működő Nansen Nemzetközi Menekültügyi Iroda kezelte. Ekkor az útlevél már nem tartalmazott utalást az 1922-es konferenciára, hanem a Nemzetek Szövetsége nevében adták ki. Az irodát 1938-ban bezárták. Az útleveleket ezt követően egy új ügynökség, a Nemzetek Szövetsége égisze alatt működő londoni Menekültügyi Főbiztosság Hivatala adta ki.[7][8]

Képgaléria szerkesztés

Öröksége szerkesztés

A Nansen Nemzetközi Menekültügyi Hivatal 1938-ban Nobel-békedíjat kapott a Nansen-útlevelek létrehozására tett erőfeszítéseiért.[9][10]

Nansen-útleveleket ma már nem adnak ki, de a létező nemzeti és nemzeteközi szervezetek, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete, úti okmányokat bocsátanak ki hontalan személyek és menekültek számára, például személyazonossági igazolványokat (vagy „idegen útleveleket”) és menekült útiokmányokat(wd).[forrás?]

Nevezetes birtoklói szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. "The Little-Known Passport That Protected 450,000 Refugees" Atlas Obscura, Retrieved October 10, 2017
  2. Nansen the humanist, retrieved December 11, 2012
  3. Refugees: Refworld – Arrangement with respect to the issue of certificates of identity to Russian Refugees. refworld.org. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  4. (2003) „Documents from the League of Nations Archives”. Refugee Survey Quarterly 22 (1), 71–73. o. DOI:10.1093/rsq/22.1.71.  
  5. Arrangement of 12 May 1926 relating to the Issue of Identity Certificates to Russian and Armenian Refugees League of Nations, Treaty Series Vol. LXXXIX, No. 2004. refworld.org. [2022. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  6. Nansen-pass Store Norske Leksikon, retrieved December 11, 2012
  7. Office of the High Commissioner for Refugees under the Protection of the League – Yearbook Profile – Union of International Associations. www.uia.org. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  8. The Nansen Office Arkivverket. Retrieved December 2, 2014
  9. Fridtjof Nansen, Nobelprize.org, 1922. Retrieved February 22, 2011
  10. The Nansen International Office for Refugees – Nobel Lecture. www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  11. a b c d The Nansen Office Arkivverket.no, retrieved December 11, 2012
  12. a b c d Nansenkontoret Arkivverket.no (in Norwegian), retrieved December 11, 2012
  13. Mumford (2015). „(Obituary) Alexander Grothendieck (1928–2014) Mathematician who rebuilt algebraic geometry” (angol nyelven). Nature 517 (7534), 272. o. DOI:10.1038/517272a. PMID 25592527. (Hozzáférés: 2015. október 14.)  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nansen passport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés