Nečujam
Nečujam falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
Nečujam | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Šolta |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21 430 |
Körzethívószám | (+385) 22 |
Népesség | |
Teljes népesség | 286 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 24 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 23′ 02″, k. h. 16° 19′ 29″43.383908°N 16.324617°EKoordináták: é. sz. 43° 23′ 02″, k. h. 16° 19′ 29″43.383908°N 16.324617°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nečujam témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSplittől 16 km-re délnyugatra, Trogirtól 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének közepén, a sziget legnagyobb, északi fekvésű öblében fekszik. A település területén nyolc kisebb öböl is található, ezek Bok Supetra, Šumpjivina, Podkamenica, Maslinica, Tiha, Bok od rata, Piškera és Supetar.
Története
szerkesztésA település legkisebb öblében 4. században Diocletianus római császár kedvenc halastava volt. Ma is látható annak a falnak a maradványa, mely egykor az öblöt lezárva a területet halastóvá alakította át. A császár nyaralójának a romjai is láthatók a Piškera-öbölben a tenger fenekén. A nyaralóhoz fürdőház is tartozott, ahol a császár szívesen időzött. Közelében a parton római sírok, cseréptöredékek és pénzérmék kerültek elő. Akkoriban Nečujam csónakkal 7-8 órányi evezésre volt a császár spliti palotájától, a mai gyors hajókkal ez mindössze 15 – 20 perc, mintegy 9 tengeri mérföld. A római időkben valószínűleg téglaégető is volt a település területén. Római temető maradványait találták a közeli Supetar-öbölben is. Tőle nem messze találhatók a 15. századi gótikus Szent Péter templom romjai. Nečujam valószínűleg a birodalom bukása után is folyamatosan lakott maradt, majd az itt élő romanizált lakosság beleolvadt a 7. században érkező horvátokba. A 12. századtól a 14. század végéig a szigettel együtt a Magyar Királyság része volt. A 13. század elején spalatói nemesi családok birtokai voltak itt. A templom közelében található az a ház, amely a 15. – 16. században a spalatói Dujam Balistrilić tulajdona és a két híres raguzai költő Marko Marulić és Petar Hektorović kedvenc tartózkodási helye volt. A hely nyugalma és csendje annyira megihlette a költőket, hogy műveiknek legnagyobb részét itt írták. Végül a sorozatos kalóztámadások arra kényszerítették Marulićot, hogy visszatérjen a biztonságos Spalatóba, a mai Split városába. A sziget 1418-tól volt velencei fennhatóság alatt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 171 fő volt, akik a turizmus mellett főként halászatból éltek. Az itteni turistatelep megépítése után Nečujam lett a sziget legnagyobb turisztikai központja.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 12 | 19 | 6 | 0 | 0 | 80 | 171 |
(1857-től 1931-ig, valamint 1981-ben és 1991-ben lakosságát Grohotéhez számították.)
Nevezetességei
szerkesztés- A 15. századi gótikus Szent Péter templom romjai[4] a Supetar-öbölben. A templom a 14.-15. században, faragott kövekből épült. Mára csak a félköríves apszis maradt meg belőle, a magasított szentéllyel, a falazott antependiummal és oldalfalak alapjaival. A belső falakon festmények nyomai láthatók. A templom Dujam Balistrilić spliti prépostnak, Marko Marulić barátjának a temploma volt. A templom mellett egy ősi fal maradványai találhatók. A templom mellett áll az 1938-ban épült, Szűz Máriának (Ostrovskai Boldogasszony) szentelt fogadalmi templom.
- Dujam Balistrilić nyaralóháza[5] a 15. század második feléből az öböl keleti oldalán. A Split előtti tengeri csatorna nyugati oldalán található Šolta szigete bazilikáival és rusztikus villáival mindig is Split városának tulajdona volt. Sok spliti nemesnek volt a šoltai birtoka, amelyet rendszeresen látogatott. Marko Marulić (1450-1514), akit a horvát irodalom atyjának tartanak egy ideig itt, barátja Dujam Balistrilić birtokán élt. Ötven évvel később, 1555-ben Balistrilić kis nyaralója egy másik nagy költő, Petar Hektorović (1487-1572) irodalmi és kulturális zarándoklatának helyszíne lett. Így ez a szelíd öböl szimbolikusan összekapcsolja két nagy horvát reneszánsz költőt, Marko Marulićot és Petar Hektorovićot. A ház előtt Petar Hektorović emlékoszlopa áll.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1938-ban épült.
- Római épületek alapfalai a Piškera-öbölben.
- Ókori temető maradványai a Supetar-öbölben.
Kultúra
szerkesztésA horvát festészet és szobrászat legnagyobb nevei gyűlnek össze minden év szeptemberében a nečujami művésztelepen, hogy megörökítsék Nečujam kék és zöld színeit.
Galéria
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4887.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6982.
További információk
szerkesztés- Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nečujam című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.