Nedec vára

szepességi vár Lengyelországban

Nedec vára, avagy a Dunajec vára (lengyelül: Zamek w Niedzicy, illetve Zamek Dunajec) 1918-ig a történelmi Magyarország legészakibb vára volt Szepes vármegyében, ma Lengyelországban. 2014. január 1-je előtt Nedec külterülete volt,[1] ekkor lett Niedzica-Zamek (Nedecvár) néven a vár és környéke önálló település.

Nedec vára
Zamek w Niedzicy
Poland Niedzica - castle.jpg
Ország Lengyelország
Mai település Nedecvár
Tszf. magasság566 m

Állapota
Tulajdonos Berzevice
Látogatható igen
Elhelyezkedése
Nedec vára (Lengyelország)
Nedec vára
Nedec vára
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 26′ 20″, k. h. 20° 18′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 20″, k. h. 20° 18′ 10″
Nedec vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nedec vára témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
A vár történetének angol nyelvű leírása a várban

A vár három részre tagolható: felső-, közép- és alsóvárra. A felsővárat vélhetően 1325-ben kezdték el építeni.

1412-ben itt adták át II. Ulászló lengyel király követei azt a pénzt, amelyért a 16 szepesi várost adták zálogba. A zálog kiváltására csak 1772-ben került sor.

1470-ben Szapolyai Imre erőszakkal visszafoglalta a várat. 1528-ban a trónra törekvő Szapolyai János lemondott az egész vármegyéről, és a Łaski családnak adományozta, jutalmul a hűségért. A Szapolyai-érában készült el az alsóvár.

A XVI. század végén vásárolta meg a Palocsay-Horváth család, ők építtették meg a közép-, és újíttatták fel az alsóvárat.

1683-ban a Thököly Imre-vezette kurucok elfoglalták a várat, azonban a következő évben már fel is adták a császári seregek részére.

A XIX. század közepe táján tűzvész pusztított a várban. 1861-ben a várurak - a Salamon család, a vár utolsó dinasztiája - felújíttatták.

A trianoni békeszerződés értelmében Lengyelországhoz került a vár, amely azonban 1945-ig a Salamon család tulajdonát képezte, ekkor került állami kezelésbe. 1963 óta működik benne a múzeum.[2][3]

Legendák a vár körülSzerkesztés

Inka kincsekSzerkesztés

1946. július 31-én Andrzej Benesz régészek és a helyi hatóságok jelenlétében megbontotta a felsővár bejáratának küszöbét, s alatta egy 15 cm hosszú, 3,5 cm széles, leforrasztott-elkalapált végű ólomcsövet talált, a csőben pedig csomózott penészes bőrszíjakat (kiput), és néhány aranyrögöt, a csomóírást azonban nem tudta megfejteni, a végrendelet írott részét pedig - ha volt ilyen - nem találta meg. A három aranyrögön a Dunajecz, Vigo, Titicaca felirat volt olvasható. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a kincs 3 részletben, a megnevezett helyszíneken van valamilyen módon elrejtve, azonban a pontos helyét senki sem tudta meghatározni.[4]

A kívánságteljesítő furatSzerkesztés

A várban raboskodott többek közt Juraj Jánošík is, a tömlöc sziklafalában ma is látható a furat, ahová az ő rabláncát rögzítették.

A legenda szerint, aki ebbe a furatba bedugja az egymásra keresztezett mutató- és középsőujját, annak teljesül a kívánsága.

A kút és a megbocsátásSzerkesztés

A tömlöcből kilépve egy kis udvarra érünk, ahol egy 60,5 m mély kút található. A legenda szerint aki ide bekiált bocsánatot kérve, az bocsánatot nyer.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Cikk, amely – egyebek közt – a két település szétválását említi (angolul) [1]
  2. [2]
  3. A múzeum honlapja (angolul)
  4. Nedec vára és az inka kincsek legendája

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Niedzica Castle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zamek w Niedzicy című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.