Főmenü megnyitása

Neuschloss Kornél

magyar építész, művészettörténész

Neuschloss-Knüsli Kornél (Buda, 1864. június 17.Budapest, 1935. március 26.) zsidó származású magyar építész, művészettörténész.

Neuschloss Kornél
Neuschloss Kornél a feleségével
Neuschloss Kornél a feleségével
Született 1864. június 17.
Buda
Elhunyt 1935. március 26. (70 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Knüsli Lujza
Foglalkozása építész, művészettörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Neuschloss Kornél témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Építészi oklevelét a zürichi műegyetemen szerezte. Utóbb a budapesti tudományegyetemen bölcsészeti és művészettörténeti doktorátust is szerzett, ahol többek között Pasteiner Gyula tanítványa volt. Párizsban a neogótikus stílusban tervező Émile Boeswillwald irodájában dolgozott, ahol francia várak restaurációjában is részt vett. 1893-tól állami alkalmazásban volt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyék Állami Építészeti Hivatalánál. 1897-ben nyitotta meg önálló irodáját.

Az első világháborút, mint a nagyváradi 4. honvédgyalogezred tartalékos századosa szolgálta végig, és számos magas kitüntetésben részesült. Az első világháború után (1921-től) a Ludovika Akadémián az építési szerkezettan tanára volt. 1924 után Gyenes Lajossal volt közös irodája.Neuschloss Kornél archeológusként is dolgozott. Több közéleti feladat mellett a Magyar Építőművészek Egyesületének elnöki (1912-1914), a Budapesti Mentőegyesület igazgatói és a pesti református egyházközség presbitere tisztét is betöltötte. 1916-ban[1] belépett a Neuschloss, a Régi Hívek páholyba.[2] Halála után emlékére művészeti díjat alapítottak, a Neuschloss-Knüsli bronzérmet.

Egyetemi tanulmányaival együtt hét évet töltött Svájcban, Francia- és Olaszországban. Felesége, Knüsli Lujza Svájcból települt Magyarországra. A családban sok építési vállalkozó volt,[3] legjelentősebb Neuschloss Ödön és Marcell vállalata, mely a Millenniumi kiállítás kivitelezésének legnagyobb részét végezte. Édesapja Neuschloss Miksa parkettagyáros, sógora Thomán István zongorapedagógus. Gyermekei: Konrád, Péter. Leszármazottai Guatemalában, Puerto Ricóban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban élnek.[4]

Ismertebb alkotásaiSzerkesztés

  • a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút egykori budapesti székháza a Szilágyi Dezső tér 1. szám alatt, ma „Neuschloss Palota” irodaház
  • a Posta tisztviselőinek zuglói lakótelepe a Gyarmat és Gervay utcában (1911–1912, a Lőcsei utca és a Rákospatak között)
  • a budapesti Állatkert főkapuja és Elefántháza. http://epiteszforum.hu/szaz-evet-egyetlen-pillanatert. (Ő volt a Városliget Állatkert 1910–1912-es újjáépítésének építészeti vezetője. Az ő javaslatára bízták meg Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt az új épületek tervezésével, akiket mint az óbudai református parókia építési ellenőre ismert meg.[5]
  • az Országos Meteorológiai Intézet épülete (1910).[6]
  • Gyenes Lajossal együttes műve a budapesti Attila körúti úgynevezett Bethlen István-udvar (1924).
  • Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépülete (1914, Budapest. XIII. kerület, Népfürdő utca és Révész utca sarok, ma Riverloft Apartmanház),[7]
  • Budapest, I. kerület, Batthyány utca 4. szám alatti társasház[8] (1912)
  • Kiss Lajos budai lakóháza[9]
  • Mezőtúr városháza tervpályázat, megvétel.[10] (1914)
  • Soroksári régi városháza.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Palatinus 1939-II
  2. Huszághné 2004 A Régi Hívek páholy és az akkori szabadkőművesség emblematikus alakja volt Neuscloss Marcell, akinek 1905-ös halála után családi nevét tiszteletük jeléül beillesztették a páholy nevébe.
  3. Családtörténet
  4. Genealogy
  5. Zuglóilapok
  6. A Meteorológiai Intézet székháza
  7. Építészfórum[halott link]
  8. Lásd Budapestet
  9. Magyar Építőművészet[halott link]
  10. Magyar Építőművészet. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
  11. NOL

ForrásokSzerkesztés