Neuschloss Marcell
Neuschloss Marcell, vezetékneve olykor Neuschlosz formában is (?, 1853. augusztus 28.[1] – Budapest, 1905. március 8.)[2] zsidó származású magyar építész, gyáros és építési vállalkozó.
Neuschloss Marcell | |
Született | 1853. augusztus 28. |
Elhunyt | 1905. március 8. (51 évesen) Budapest |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésNeuschloss Simon és Hirschler Jozefa fia,[2] Neuschloss Kornél építész rokona.
Elsősorban építési vállalkozóként működött a századforduló idején fivérével Neuschloss Ödönnel (1851–1904), azonban néhány épületnél a tervezők is ők voltak.
Mindketten tagjai voltak a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, és alapítói az Építő Ipar című szaklapnak.[3] Szabadkőműves volt, 1894-ben a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy ügyvezető nagymesterévé választotta. Tisztségét 1900-ig töltötte be.[4]
Neuschloss Marcell 1905-ben hunyt el alig 51 éves korában. Feleségét Hirschler Rózának hívták, öt kiskorú gyermeket hagyott hátra maga után.[5] Halála után özvegye vette át építészeti vállalkozását.[3]
Így emlékeztek meg róla halálakor a Magyar Nemzet című újságban:[5]
- „A két Neuschloss-testvér volt a megalapítója a Gyermekvédő Egyesületnek s úgyszólván a saját pénzükből építették fel ennek a házát az Egressy úton. Hasonlóképp ők alkották meg a szegény cselédek gondozását czélzó Mártha-Egyesületet. Mindkét intézetnek Neuschloss Marczell volt az elnöke s a közös cégük a kiapadhatatlan anyagi támogatója. Ezenkívül még számos közintézetet segélyezett állandóan a két testvér, akiket a sors, igaz, hogy dús javakkal látott el, de akik mindent a saját szorgalmuknak és üzleti ügyességüknek köszönhettek. Nagy érdemük volt a hazai faipar fejlesztésében s a cégnek óriási fatelepeik vannak Magyarországon, Boszniában és Horvátországban. Az ipar körül kifejtett érdemeik elismeréséül a király is több ízben kitüntette a két testvért. Marczell a királyi tanácsosságot s később a Ferencz József-rendet kapta. Igazgatósági tagja volt az Országos Iparegyesületnek is.”
Ismert épületeik listája
szerkesztésÖnálló munkák
szerkesztés- 1896: Régi Korcsolyacsarnok, Budapest, Széll Kálmán tér[6] – már 1913-ban elbontották, helyére Sándy Gyula tervezett újabb korcsolyacsarnokot
Csak kivitelezők
szerkesztés- 1896: Igazságügyi palota, Budapest, Kossuth Lajos tér 12. (tervezte: Hauszmann Alajos)[3] – az épületben később a Néprajzi Múzeum működött évtizedeken keresztül
- hadapródiskola, Pécs[3]
- hadapródiskola, Sopron[3]
- 1898: hadapródiskola, Nagyvárad[3] (tervezte: Alpár Ignác)[7]
- laktanya, Przemysl[3]
- laktanya, Lemberg[3]
- laktanya, Vác[3]
- laktanya, Nagyvárad[3]
- épületek Eperjesre[3]
- épületek az 1896-os millenniumi ünnepségekre a Városligetben (ideiglenes épületek, a kiállítás után elbontották őket):
- Történelmi Épületcsoport, a közbeszédben Vajdahunyad vára (tervezte: Alpár Ignác)[3][8] – az ideiglenesnek szánt épületet 1899-ben[9] lebontották, majd 1902 és 1908 között újjáépítették[9]
- I. sz. (fő)kapu (tervezte: Jámbor Lajos)[10]
- Singhoffer halász-csárdája (tervezte: Schörner István)[11]
- Hadfölszerelési pavilon (tervezte: Quittner Zsigmond)[12]
- A kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnoka (tervezte: Quittner Zsigmond)[13]
- Az ősfoglalkozások (halászat, vadászat, pásztorélet) 2 csarnoka (tervezte: Alpár Ignác)[14]
- A bányászat és kohászat csarnoka (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)[15]
- A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. csarnoka (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)[16]
- A posta-, távíró- és telefon csarnok (tervezte: Kovrig Tivadar)[17]
- Vidéki sörkóstoló csarnok (tervezte: műszaki osztály)[18]
- Igazságügyi csarnok (tervezte: Bierbauer István)[18]
- Gépcsarnok (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)[19]
- Malomipari csarnok (tervezte: Quittner Zsigmond)[20]
- Ganz és társa csarnoka (tervezte: Ray Rezső Lajos)[20]
- Apolló Kőolaj Finomító Társaság csarnoka (tervezte: Ray Rezső Lajos)[21]
- Torontál vármegye csarnoka (tervezte: Jakab Dezső)[22]
- József főherceg csarnoka (tervezte: Quittner Zsigmond)[23]
Képtár
szerkesztés-
I. sz. (fő)kapu (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
A kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Az ősfoglalkozások csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
A bányászat és kohászat csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
A posta-, távíró- és telefon csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Vidéki sörkóstoló csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Igazságügyi csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Ganz és társa csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Torontál vármegye csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
József főherceg csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Marcel Neuschloss "Find a Grave Index," database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q2WB-BX9V : 9 September 2022), Marcel Neuschloss, ; Burial, Kerepesdűlő, Józsefváros, Budapest, Hungary, Salgótarjáni út; citing record ID 165929975, Find a Grave, http://www.findagrave.com.
- ↑ a b Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 441/1905.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Gottdank, i. h.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Alkotmany_1905_03/?query=%22Neuschloss+Marcell%22&pg=120&layout=s
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzetJokaiBeksicsUgron_1905_03/?query=%22Neuschloss+Marcell%22&pg=94&layout=s
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211229_egykor_hires_budai_jegpalya_volt_ma_az_orszag_egyik_legforgalmasabb_csomopontja
- ↑ https://www.kozterkep.hu/40010/hadaprodiskola-diszitese
- ↑ Gelléri, i. m., 134-135. o.
- ↑ a b https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
- ↑ Gelléri, i. m., 110. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 122. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 113. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 125. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 164. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 195. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 198. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 199. o.
- ↑ a b Gelléri, i. m., 207. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 200. o.
- ↑ a b Gelléri, i. m., 230. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 232. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 251. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 256. o.
Források
szerkesztés- Gottdank Tibor: Dinasztiák: Neuschlossok – a fák néha az égig nőnek (epiteszforum.hu, 2020. nov. 29.)
- (szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896