Nikkel(II)-klorid
| Nikkel(II)-klorid | |
-chloride-hexahydrate-sample.jpg) Nikkel(II)-klorid hexahidrát | |
| IUPAC-név | Nikkel(II)-klorid |
| Más nevek | Nkkelo-klorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7718-54-9 (vízmentes) 7791-20-0 (hexahidrát) |
| EINECS-szám | 231-743-0 |
| RTECS szám | QR6480000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | NiCl2 |
| Moláris tömeg | 129,62 g/mol (vízmentes) 237,70 g/mol (hexahidrát) |
| Sűrűség | 3,55 g/cm³ (vízmentes)[1] 1,92 g/cm³ (hexahidrát)[1] |
| Olvadáspont | 1001 °C (vízmentes)[1] Hexahidrát 140 °C-on kristályvizet veszít[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Nagyon jól oldódik: 2540 g/l (hexahidrát 20 °C)[1] |
| Oldhatóság (etanol) | Oldható (hexahidrát) |
| Kristályszerkezet | |
| Koordinációs geometria |
oktaéderes a Ni-atomnál |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
-304,93 kJ/mol (vízmentes) |
| Standard moláris entrópia S |
98,11 J·K‒1.mol‒1 |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] rákkeltő |
| NFPA 704 |  0
3
0
|
| R mondatok | R49, R61, R23/25, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| LD50 | 681 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 105 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Nikkel(II)-bromid Nikkel(II)-jodid Nikkel(II)-szulfát |
| Azonos anion | Kadmium(II)-kloid Palládium(II)-klorid Platina(II)-klorid |
| Rokon vegyületek | Kobalt(II)-klorid Réz(II)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A nikkel(II)-klorid egy szervetlen vegyület, a nikkel sósavas sója. A vízmentes nikkel(II)-klorid képlete NiCl2. Többféle hidrátja (kristályvizes nikkel(II)-klorid) ismeretes. Ezek közül a hexahidrát a legjelentősebb, de létezik tetrahidrát és monohidrát is. A hexahidrát fűzöld színű. A nikkel(II)-klorid erősen higroszkópos vegyület. Vízben jól oldódik.
Hevítés hatására a zöld hexahidrát kristályvizet veszít, és aranysárga színű, vízmentes sóvá alakul.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Ha levegőn hevítik, a hexahidrát kristályvizet veszít. Tovább hevítve nikkel(II)-oxid (NiO) keletkezik. A nikkel(II)-kloridot a hidrogén magasabb hőmérsékleten redukálja, fémnikkelt tesz szabaddá belőle.
Előállítása szerkesztés
A nikkel(II)-kloridot nikkel(II)-hidroxid vagy nikkel(II)-karbonát sósavban való feloldásával nyerik. Az ekkor keletkező vizes oldatból a nikkel-kloridot kikristályosítják.
Felhasználása szerkesztés
A vegyület vizes oldatát nikkelezésre, galvanikus nikkelbevonatok készítésére használják. Nikkel-katalizátorok készítésére is alkalmas.[1] A nikkel(II)-klorid emellett gázálarcokban az ammónia elnyeletésére szolgál.
Élettani hatása szerkesztés
A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret