Nikkel(II)-szulfát

Kémiai azonosítók
Nikkel(II)-szulfát
Nikkel(II)-szulfát hexahidrát fénykép
A nikkel(II)-szulfát hexahidrátjának szerkezete
IUPAC-név	Nikkel(II)-szulfát
Más nevek	Nikkelo-szulfát
CAS-szám	[10101-97-0] (hexahidrát); [10101-98-1] (heptahdrát); [7786-81-4] (vízmentes)
RTECS szám	QR9600000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NiSO₄·6H₂O
Megjelenés	Sárga (monohidrát) smaragdzöld vagy kék (hexahidrát)^[1]
Sűrűség	2,07 g/cm³ (hexahidrát, 20 °C) 1,948 g/cm³ (heptahidrát)^[1] 3,68 g/cm³ (vízmentes)^[1]
Olvadáspont	840 °C-on bomlik^[1]
Oldhatóság (vízben)	625 g/l (20 °C)^[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	négyzetes
Koordinációs geometria	Oktaéderes a nikkelatomnál
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)^[1]
NFPA 704	0 2 0
R mondatok	R49, R61, R20/22, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53^[1]
S mondatok	S53, S45, S60, S61^[1]
LD₅₀	264 mg/kg (patkány, szájon át)^[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Nikkel(II)-bromid Nikkel(II)-klorid
Azonos anion	Réz(II)-szulfát Kobalt(II)-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nikkel(II)-szulfát a nikkel kénsavval alkotott sója. A vízmentes nikkel(II)-szulfát sárgászöld színű por. Jól oldódik vízben, 100 g vízben szobahőmérsékleten 38,5 g oldódik fel. Feloldódik metanolban is. A vizes oldatának íze édeskés, fanyar. a nikkel(II)-szulfát oldatból különböző összetételű hidrátjai kristályosíthatók ki, a heptahidrát például smaragdzöld színű. A kikristályosodó hidrát összetétele a körülményektől függ. Ha a nikkel-szulfát hidrátjait 180 °C körüli hőmérsékletre hevítik, a kristályvizüket elvesztik és színük sárgára változik.

Kémiai tulajdonságai

Ha a vegyületet magas hőmérsékletre hevítik, nikkel-oxid és kén-trioxid képződése közben elbomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, nikkellé redukálódik. Ha az oldatához kálium-rodanidot adnak, kék színű komplex vegyület, kálium-nikkel(II)-rodanid (K₂[Ni(SCN)₄]) válik le.

\mathrm {NiSO_{4}+4\ KSCN\rightarrow K_{2}[Ni(SCN)_{4}]+K_{2}SO_{4}}

Kettős sókat alkot az alkálifémek szulfátjaival.

Előállítása

A nikkel(II)-szulfátot nikkel(II)-oxid vagy nikkel(II)-karbonát híg kénsavban való oldásával állítják elő. A képződő oldatot addig párolják be, amíg kristályok nem kezdenek el kiválni.

Felhasználása

A galvanizálásban fürdőként alkalmazzák nikkelbevonat készítésére. Felhasználják még festékek és lakkok gyártásakor, fák pácolásakor és kerámiák készítésekor.

Élettani hatása

A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ A nikkel(II)-szulfát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[GESTIS-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ A nikkel(II)-szulfát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (angolul)

[1]