Főmenü megnyitása

Noa (románul: Noua, németül: Neuen) Brassó városrésze. A 19. század végétől kezdett beépülni, a 20. század közepén zsúfolt tömbháznegyedet építettek ide. Heterogén városrész, számos kikapcsolódási lehetőséggel.

Noa
RO BV Cartier Noua.jpg
Közigazgatás
Település Brassó
Alapítás éve19. század
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól6 km
Elhelyezkedése
Noa (Brassó környék)
Noa
Noa
Pozíció Brassó környék térképén
é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 25° 37′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 25° 37′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Noa témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A város délkeleti részén, a Keresztényhavas keleti nyúlványainak tövében található. Derestyével összefügg, az Astra- és Temelia-negyedektől a Roman gyár választja el. Több túraösvény is indul innen: a Keresztényhavasra (kék sáv és sárga háromszög), és Alsótömösre (piros sáv).

TörténeteSzerkesztés

Erdőirtásként keletkezett, korábban Derestyéhez tartozott. Első épületei gazdag brassóiak villái voltak a 19. század végén. A telep bejáratánál volt a Vadászok háza, ezt követték a Flechtenmacher, Verzár, Dworak villák. Itt építtetett magának üdülőházat többek között Czell Vilmos gyáros és Teohar Alexi nyomdatulajdonos. Schmidt Jakab itt alapította meg Elysium nevű, szász jellegű vendéglőjét.

1910-ben 292 lakosából 221 volt román, 39 magyar és 30 német anyanyelvű; 219 ortodox, 36 római katolikus és 28 evangélikus vallású. A korabeli térképeken Satu noă (új falu) néven jelenik meg; a Noa név az „új” jelentésű, román noua melléknévből ered. A mocsaras területen több tó volt; 1917–18-ban a befagyott Noa-tavon játszottak először Erdélyben jégkorongmeccset. A negyeden áthaladt a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, a Noa nyaraló állomás épülete máig létezik, jelenleg lakóházként használják.

A kommunizmus idején tömbháznegyedet építettek a völgybe, melynek sok villa és a vasút is áldozatul esett. A negyed nyugati része azonban megmaradt falusias jellegű kertvárosnak. 1959-ben a Noa-tavat szabályozták és megnagyobbították, közepén mesterséges szigetet alakítottak ki. 1960-ban megalapították a város állatkertjét, mely tíz hektáron terül el, benne 58 állatfaj háromszáznál több egyede található. 2008-ban megnyitották a tíz különböző nehézségű pályával rendelkező kalandparkot. 2011-ben a korábbi városi strand helyén átadták az aquaparkot, melyben Románia leghosszabb vízicsúszdái találhatóak. 2012-ben parkot és piknikező helyet létesítettek a tó körül.

2011-es adatok szerint Derestyével együtt 19 334 lakosa van.[1]

LátnivalókSzerkesztés

  • Noa-tó: négy hektár területű halastó, közepén kis szigettel, csónakbérlési lehetőséggel
  • Városi állatkert, kalandpark, aquapark
  • Honterus-forrás (Pap-kút), ahol a szász diákok a Honterusfest ünnepséget tartották

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 21.)

ForrásokSzerkesztés