Novi Grad (Oprisavci)
Novi Grad (1910-ig Novigrad, majd 1971-ig Novigrad na Savi) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.
| Novi Grad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oprisavci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35216 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 230 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 44″, k. h. 18° 17′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 44″, k. h. 18° 17′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bród központjától légvonalban 27, közúton 35 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Száva bal partján, Prnjavor és Jaruge között fekszik.
Története szerkesztés
Területe már ősidők óta lakott volt. A település és a Száva medre között az i. e. 1300 és 750 között virágzott urnamezős kultúra településének maradványait tárták fel. Két, téglalap alaprajzú ház alapjait találták meg és a sok lelet közül érdemes kiemelni a bronztűket és az öntőformákat, melyeket a bronztárgyak öntésére használtak. Az előkerült cseréptöredékek a Baiedorf-Velatice kultúrkörhöz tartoznak.
A falu területe a 15. századig az innen keletre fekvő Kosztromán várához tartozott, mely kezdetben a johanniták, majd a Beriszló család birtoka volt. Novi Grad maga 1408-ban szerepel először írásos forrásban. 1500 körül a Beriszló család várat építtetett ide, melyet Novigradnak, azaz Újvárnak nevezett el. A török 1536-ban szállta meg és a várat lerombolta. 1545-ben „Varoš Novi” néven szerepel a török defterben. A török uralom idején is megmaradt katolikus horvát lakossága, a Száván pedig rév működött, melyen sok új betelepülőt szállítottak át a folyó északi oldalára.
Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 25 házzal és egy Keresztelő Szent János kápolnával említi. 1746-ban 18 háza és 105 katolikus lakosa volt. 1758-ban egy Szent Vidnek szentelt fakápolnát említenek itt. 1760-ban a faluban 19 katolikus ház állt, melyekben 23 család élt 134 katolikus lakossal.[2] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott. A Mlin és Petraševac nevű őrtornyok között a Száván több hajómalom működött.
Az első katonai felmérés térképén „Novigrad” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novigrad” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novigrad” néven 40 házzal, 198 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 242, 1910-ben 309 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 303 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 242 | 263 | 249 | 282 | 282 | 309 | 257 | 296 | 274 | 269 | 395 | 418 | 364 | 350 | 314 | 303 |
Nevezetességei szerkesztés
A Gradine nevű régészeti lelőhely mintegy 1 km hosszan terüle el a Száva partján, a folyó medre és a falu között. Az ősi település a megállapítások szerint az urnamezős kultúra kezdetétől (1. fázis) a fiatalabb periódusig (IV. Fázis), az abszolút időrendi skálán i. e. 1300-ban és i. e. 750 között létezett. Nagyjából téglalap alakú elrendezésű volt. A számos lelet közül érdemes megemlíteni a bronztűket és az üreges fejsze öntésére szolgáló öntőformákat. A kerámiák tipológiai jellemzői alapján a Baiedorf - Velatice kulturális körhöz tartozott.[7]
Kultúra szerkesztés
A helyi kulturális élet fő szervezője a KUD „Ban Berislavić” kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület rendezi minden év júniusának harmadik hétvégéjén a „Novogradska ivanjska noć” (Novigradi Szent Iván éj) fesztivált.
Oktatás szerkesztés
A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport szerkesztés
Az NK Omladinac Novi Grad labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....465. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1709.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
