Novo Čiče
Novo Čiče falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
| Novo Čiče | |
 | |
| A Keresztelő Szent János plébániatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10415 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1142 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 156 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Terület | 7,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′, k. h. 16° 07′Koordináták: é. sz. 45° 42′, k. h. 16° 07′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novo Čiče témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb központjától 16 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Čiče-tó keleti oldalán fekszik. A Túrmezőnek ez a vidékén egykor a mocsaras területből kisebb magaslatok emelkedtek ki számos patakkal, csatornával és forrással váltakozva. Az itt található nagy mennyiségű kavics kibányászása során mesterséges tavak keletkeztek , melyek közül a legnagyobb a Čiče-tó a maga 0,9 négyzetkilométeres területével és mintegy 50 méteres mélységével. A tó kialakulása a felszín alatti vizek egy helyre áramlásával a mocsarak kiszáradásához vezetett. A talajvíz szintjének csökkenéséhez az 1964-es zágrábi árvíz után kiépített Száva-Odra csatorna is hozzájárult. Mára az egykori mocsarakból a tavakon kívül csak kisebb erdővel benőtt vizes területek maradtak, mely a madarak kedvelt élőhelyei.
Története szerkesztés
Čiče első említése IV. Bélának 1238-ban kiadott, a johannita lovagrendet birtokaiban megerősítő okleveléből származik „terra Zichuan” alakban. Zichuan, vagy magyarosan Csicsán a lovagrendnek kiterjedt birtoka volt a Túrmező területén, mely magában foglalta a mai Pesčenica, Lekenik, Kravarsko és Kupčina településeket. A birtok központjában valószínűleg egy fából épített vár állt, melynek pontos helye nem ismert, de történészek a mai Staro és Novo Čiče közé a Gradišće nevű helyre, a Siget-patak kanyarulatába helyezik. Ezen a helyen még ma is cserépdarabok kerülnek elő a földből. 1230 és 1240 között e várban tartózkodott a rend horvátországi nagymestere. A vár 1290 körül leégett. A 13. században a johannita preceptorátus központja mellett kifejlődött egy iparos település is, melynek egy Szent Lélek tiszteletére szentelt temploma volt. A johanniták csicsáni preceptorátusukat 1328-ig tartották meg. Ekkor más birtokokra cserélték és a želini váruradalom részeként királyi birtok lett. Želin (Selin) várát a 14. században említik és a település szomszédságában állt, olyannyira hogy olykor Chichannak (castrum regale Zelin, alio nomine Chichan) is nevezték. 1334-ben Ivan zágrábi főesperes már említi „Chichan” Szent Györgynek szentelt plébániatemplomát, mely a mai Staro Čiče területén állt. Ez a templom valószínűleg a török harcok idején semmisült meg. A hagyomány szerint ma a helyén áll a staro čičei Szent György kápolna. A település még a 15. században is megtartotta korábbi jelentőségét, mezővárosként gyakran volt helyszíne a környékbeli nemesség gyűléseinek. A 14. században a mezőváros mellett új település jött létre, mely a Novi Čičan nevet kapta. Ezután a régi mezővárost Stari Čičannak nevezték. Hamarosan templom is épült itt, mely plébánia székhelye lett. A 15. században Želin várát az Erdődyek szerezték meg, akik itt is felépítettek egy kastélyt maguknak. A török veszély közeledtére azonban székhelyüket a várba helyezték át, így a település jelentősége csökkent. A 16. század végén egy török támadás során a vár és uradalma is elpusztult.
Ezután Novo Čiče hosszú ideig csak egy mocsarakkal körülvett kis falu volt. A 19. század elején azonban felépült a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplom, mely után a település gyors fejlődésnek indult és a 20. századra ipari központtá vált. 1872-ben a Novo Čiče-i birtokot a Turn-Taxis hercegi család vásárolta meg, majd a 19. század végén és a 20. század elején több üzemet létesített a településen. A fellendülés korszakából származik az 1905-ben felépített Szenvedő Jézus kápolna is, melyet a környező villák tulajdonosai építtettek. 1907 és 1937 között Novo Čičét lóvontatású vasút kötötte össze a kuriloveci vasútállomással. 1857-ben 72, 1910-ben 128 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott.
Az első világháború és a jugoszláv királyság megalakulása után a falu fejlődése megtorpant. Az egykor fejlett ipar visszaesett, a villákat tulajdonosaik elhagyták, így azok romba dőltek. A második világháború idején a település a partizánmozgalom egyik központja lett, akiknek a közeli erdők és zsombékos területek kiváló búvóhelyet és támaszpontot biztosítottak a németek elleni támadásokhoz. Ma Novo Čiče egyetlen tere a felszabadító harc hőséről Antun Cvetkovićról van elnevezve. A háború után a település fejlődése továbbra is stagnált. A kavics kitermelése következtében ebben az időben kezdett kialakulni Novo Čiče és Velika Gorica között a Čiče-tó, mely mára a megye legnagyobb tava lett. Az 1960-as években leaszfaltozták a település útjait és fejlődése újra megindult. A lakosság száma az 1970-es évekbeli 600 körüli számról az 1990-es évekre 800-ra, 2001-re 1141-re, mára 1300 körülire emelkedett. A település forgalmának és infrastruktúrájának fejlődésére hatással volt a zágrábi repülőtér, a vasút, az autópálya és a főváros viszonylagos közelsége is. A Száva 2010-es árvizekor Novo Čiče volt az árvíz elleni védekezés logisztikai központja.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 325 | 370 | 408 | 478 | 613 | 781 | 614 | 594 | 499 | 529 | 566 | 561 | 645 | 852 | 1141 |
Nevezetességei szerkesztés
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] 1829-ben épült. Története során két nagyobb felújításon esett át 1886-ban és 1938-ban. A templom egyhajós épület, harangtornya a homlokzat felett magasodik. A templomnak három oltára van. A főoltár képe Keresztelő Szent Jánost ábrázolja amint Jézust megkereszteli, oldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai díszítik. Jobb oldali mellékoltára Páduai Szent Antalnak, a bal oldali Szűz Máriának van szentelve. Orgonáját 1897-ben építették.
- A település központjában álló Szenvedő Jézus tiszteletére szentelt templom[4] 1905-ben épült. Egyhajós hosszúkás épület, amely háromoldalú szentélyben végződik. A főhomlokzat központi része rizalitosan kiemelkedik, míg a harangtorony a homlokzat északi részén emelkedik. A neoromán stílusú elemek leginkább a külsőben mutatkoznak meg: a tető párkánya alatti árkádok, a homlokzat félköríves fülkékkel és ablaknyílásokkal való felosztása, stb. A berendezés (oltárok, szószék stb.) a barokk korból, a templom építésének idejéből származik.
- Védett épület a régi iskola épülete[5] és a tanár háza, melyek Novo Čiče központjában, a plébániatemplom közelében, az út mentén találhatók. Az épületek 1897-ben épültek egyszerűsített historikus stílusban. A régi általános iskola a neves nagygoricai építész, Nikola Hribar tervei alapján épült. Két osztályteremből álló, földszintes, téglalap alaprajzú, nyeregtetővel borított épület. Az iskolától délkeletre található tanári ház két lakással rendelkezik, téglalap alaprajzzal.
Források szerkesztés
Irodalom szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3528.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3839.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5336.