Novo Mjesto
Novo Mjesto falu Horvátországban, Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szentivánzelinához tartozik.
| Novo Mjesto | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Szentivánzelina |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vlado Žigrović |
| Irányítószám | 10380 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 143 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 31,96 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 4,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 16° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 16° 16′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novo Mjesto témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágrábtól 30 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, az A4-es autópálya mellett fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1422-ben bisági Kastellánffy János birtokaként említik először, de román kori kápolnája alapján feltételezhető, hogy ennél sokkal régebbi. 1450-ben személynévben szerepel „Franciscus de Novo Loco” alakban.
1857-ben 160, 1910-ben 163 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 140 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 160 | 104 | 104 | 138 | 156 | 163 | 180 | 178 | 188 | 192 | 184 | 179 | 153 | 149 | 140 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kápolnája[3] a zelinai térség legrégibb szakrális építménye. Építési ideje ismeretlen, de román stíluselemei alapján a 13. században már állnia kellett. A román korból még mindig láthatók a tartóoszlopok, valamint a szentély és a hajó déli oldalának román stílusú ablakai. A kápolnát a 14. és 16. század között többször kifestették, de a falfestményekből csak töredékek maradtak. Így a hajó déli oldalán két kép az utolsó ítéletről, valamint keleti falon a templom védőszentjéről. Különösen érdekes a diadalív képe a Jessze fája, mely Jézus származásának ábrázolása. A fa gyökerében Dávid király atyja Jessze látható, amint a felette ábrázolt dicsőséges utódaira tekint. Belőle nő ki a családfa, melynek vörösre festett hajtásain találhatók Jézus ősei Izrael királyai, amint a fa koronájára, a megváltóra mutatnak. A kápolna berendezéséből különösen a Szűz Mária oltár értékes, ismeretlen mester műve a 17. század közepéről. Az oltáron látható a zelinai plébánia legrégibb fennmaradt oltárképe Szűz Mária a gyermek Jézussal. Legértékesebb kincsei egy 1681-ben készített talpas feszület és egy 1690-ben készített ónedény.
Jegyzetek szerkesztés
Külső hivatkozások szerkesztés
- Szentivánzelina község hivatalos oldala
- A szentivánzelinai turisztikai egyesület honlapja
- Ivan Kalinski: Ojkonimija zelinskoga kraja (Zagreb, 1985.) (horvátul)