Főmenü megnyitása

Odvas-kői-sziklaüreg (Mályinka)

barlang Mályinkán

Az Odvas-kői-sziklaüreg ideiglenes szállássá alakított, megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik.

Odvas-kői-sziklaüreg
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz10 m
Mélység0 m
Magasság3,5 m
Függőleges kiterjedés3,5 m
Tengerszint feletti magasság446 m
Ország Magyarország
Település Mályinka
Földrajzi táj Bükk-vidék
Barlangkataszteri szám 5361-2
Elhelyezkedése
Odvas-kői-sziklaüreg (Magyarország)
Odvas-kői-sziklaüreg
Odvas-kői-sziklaüreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 20° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 20° 30′ 44″

LeírásSzerkesztés

Mályinka központjától két kilométerre, a Csondró-völgyben, a Csondró-patak felett körülbelül 15 méterre található. 446 méter tengerszint feletti magasságban, az Odvas-kő oldalában nyílik. A sziklaüreg a bővízű Ámor-forrással szemközti sziklafalban található. A barlanghoz vezető ösvénytől száz méterre fakad a forrás. A hossza 10 méter és a magassága 3,5 méter. Bárki számára ingyenesen használható egész évben. 10–12 személynek is megfelelő menedéket biztosít. Előtte kis terasz lett kialakítva, ahol egy tűzrakóhely is található.

Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik. A negyedik a Sólyom-kúti-sziklaüreg volt, de a barlangszállássá alakítása meg lett szüntetve. A másik kettő, jelenleg is szállást nyújtó lakóbarlang a Cserepes-kői-sziklaodú és a Három-kúti Remete-barlang, szintén a Bükk-vidék területén található.

A barlang miatt kapta a nevét az Odvas-kő Dely Károly 1970-ben megjelent könyve szerint és a könyvben jelent meg először az Odvas-kői-sziklaüreg név. Az irodalmában előfordul Csondró-völgyi barlangszállás (Neidenbach, Pusztay 2005), Jókai-barlang (Lénárt 1979), Odvas-kői-barlangszállás (Lénárt 1979), Odvas-kői barlangszállás (Kordos 1984), Odvaskői sziklaüreg (Schőnviszky 1937) és Odvas-kői 1. sz. sziklaüreg (Kordos 1984) néven is.

TörténetSzerkesztés

A barlangot régebben a pásztorok használták menedékül. Először az 1937-ben kiadott, Schőnviszky László által írt tanulmányban lett leírva a barlang. A leírás szerint Mályinka határában, az Odvaskő délnyugati oldalában található és egy jelentéktelen, kis méretű üreg. Kadić Ottokár 1942. augusztus 4-én átvizsgálta, egy próbagödröt ásatott benne és felmérte a sziklaüreget, amelyet Klimon József uradalmi erdőőr mutatott meg neki. Az 1960-as évektől azonban már a turisták vették birtokba építve-szépítve. Mivel a közelben volt az Ámor-forrás ivóvize, ideális táborhely lett. 1967-ben a kazincbarcikai természetjárók alakították át barlangszállássá.

Az 1970-ben megjelent, „Bükk útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy az Odvas-kő a barlang miatt kapta a nevét és az Odvas-kő délnyugati oldalában van a bejárata. Az 1977-ben napvilágot látott, „Bükk útikalauz” című kiadványban meg vannak ismételve az 1970-es útikalauzban leírtak. Az 1979-ben kiadott, „Barlangok a Bükkben” című könyvben meg van említve, hogy az Odvas-kői-barlangszállás, vagy más néven a Jókai-barlang a zöld sáv jelzésű turistaúton érhető el és a környékén két kis üreg található, valamint a kiadvány térképmellékletén meg van jelölve a helye.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a barlang két névváltozata és egy térképen van jelölve a helye. A jászberényi természetjárók 1994-ben keresték meg ezt a helyet, ami akkor nagyon szemetes volt és se fekvőhely, se asztal, se szék nem volt benne, mivel évek óta senki sem gondozta. 1995-ben jászberényi és nyíregyházi természetbarátok újították fel a szálláshelyet. Több éves munkával egy minimum 15 férőhelyes priccset alakítottak ki benne a nyíregyháziak segítségével és 12 széket, valamint két asztalt is elhelyeztek a barlangban. Új ajtót szereltek a bejáratára, új ablakokkal és kályhával látták el, amiket szintén a hátukon vittek fel hozzá.

A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint a Bükk hegység északnyugati részén, a Csondró-völgy felett, az Ámor-forrás közelében található és egyszer padokat helyeztek el benne, valamint a priccseken 10–12 ember elfér. Az utóbbi néhány évben azonban erősen leromlott az állapota a sorozatos rongálások és a természetes elhasználódás miatt.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés