Főmenü megnyitása

Oláhhorvát település Romániában, Szilágy megyében.

Oláhhorvát (Horoatu Cehului)
Oláhhorvát görögkatolikus fatemploma
Oláhhorvát görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Szilágycseh város
Irányítószám 455101
SIRUTA-kód 139768
Népesség
Népesség168 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Oláhhorvát (Románia)
Oláhhorvát
Oláhhorvát
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 24′ 15″, k. h. 23° 14′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 15″, k. h. 23° 14′ 43″
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhhorvát témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szilágycseh és Benedekfalva között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A Szilágycseh közelében fekvő Oláhhorvát települést némelyik oklevél Csehi-Horváth-nak is nevezte. 1387-ben említették először az oklevelek, ekkor az aranyosi várhoz tartozó magyarok lakta falu volt, birtokosai a Kusalyi Jakcs család tagjai voltak.

1494-ben a Közép-Szolnok vármegyéhez tartozó birtok Jakcsi Ferencé volt, aki azt ez évben Drágffy Bertalannak adta.

1505-1595 között Kusalyi Jakcs László és családja és Drágffy György és János birtoka volt.

1640-ben özvegy Gyulafi Sámuelnét említették birtokosának.

A 17. századból fennmaradt a Csehi javak urbáriuma című jegyzék szerint Horváthon 13 jobbágy volt.

1676-ból Szilágy-Cseh urbáriumának összeírásában Horváth részbirtokban 2 jobbágyot jegyeztek fel.

1733-ban gróf Bethlen László oláh-horváti zsellérei tanúskodtak gróf Gyulai Istvánnak egy győrteleki jobbágyáért.

Az 1787-es összeíráskor a település főbb birtokosai báró Bornemissza József, Iktári gróf Bethlen Sámuel, báró Bánffy László, gróf Gyulai József és báró Naláczi József.

1847-ben 238 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 183 lakosából 12 magyar, 171 román, melyből 2 római katolikus, 171 görögkatolikus, 1 református, 9 izraelita volt. A házak száma 41 volt.

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Oláhhorvátnak 297 lakosa volt. Ebből 15 magyar, 282 román, melyből 3 római katolikus, 284 görögkatolikus, 9 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus fatemploma 1749-ben épült.

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 525–530. o. Online elérés
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)