Olika (Олика, oroszul Олыка, lengyelül Ołyka) városi jellegű település Ukrajna Volinyi területének Kiverci járásában.

Olika
Olyka collage.jpg
Olika címere
Olika címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Járás Kivertsi Raion
Rang városi jellegű település
Alapítás éve1564
Irányítószám 45263
Népesség
Teljes népesség3079 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség6,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület491 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Olika (Ukrajna)
Olika
Olika
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 43′, k. h. 25° 49′Koordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 25° 49′
A Wikimédia Commons tartalmaz Olika témájú médiaállományokat.
A barokk plébániatemplom

FekvéseSzerkesztés

A Putilivka-patak partján fekszik, Lucktól 30 km-re keletre. A 2001-es népszámláláskor 3,3 ezer lakosa volt. Nagy történelmi múltra tekint vissza, mint a befolyásos Radziwiłł-mágnásdinasztia egyik egykori központja. Számos műemlékkel rendelkezik. Téglagyártás, lótenyésztés.

 
A régi kastély főépülete

TörténeteSzerkesztés

A település első írásos említése 1149-ből származik. A 14. században a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd 1569 után Lengyelországhoz. Kezdetben a Kiszka, 1533-ban pedig a Radziwiłł-család birtoka lett. A 16. század második felében a reformáció egyik volhíniai központja lett. 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelői felégették, de hamarosan újjáépült és 1654-ben a városi jogokat is megkapta. A 17. század második fele volt a fénykora, ekkor épült barokk plébániatemploma és kastélya is. Volhínia egyik legjelentősebb települése volt ebben az időben. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásakor Oroszországhoz került. A hanyatlást fokozta, hogy 1915-1916-ban a frontvonalba kerülve súlyos károkat szenvedett. 1919-1939 között Lengyelországhoz tartozott, majd 1939 szeptemberében az Ukrán SZSZK-hoz csatolták. A szovjet időszakban megfosztották az arisztokratákat birtokaiktól, egykori kastélyukban kórházat alakítottak ki. Az 1950-es években járási székhely volt.

 
A régi temetőben levő templom romjai

LátnivalókSzerkesztés

Olika legismertebb műemléke az itáliai építészek által emelt barokk Szentháromság-templom, melyet magas fal vesz körül, napjainkban meglehetősen elhanyagolt állapotban van. A kórházként használt kastélyt a régi erőd falmaradványai és park veszi körül. A libalegelőnek és szemétlerakóhelynek is használt régi temetőben levő templomnak csak romjai állnak. Meg kell még említeni a Péter-Pál-templomot, az ortodox templomot, valamint az egykori városkaput is a látnivalók között. A Cumanyba vezető utat még a Radziwiłłek építtették hatszögletű útkövekből. Történelmi múzeuma is van.

Lásd mégSzerkesztés

Egykori Radziwiłł-birtokok:

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2018 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2018. június 11. (Hozzáférés: 2019. június 15.)