Oltványi Imre

(1893–1963) magyar politikus, pénzügyminiszter, művészeti író, műgyűjtő, műkritikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 7.

Oltványi Imre, írói álnéven Ártinger Imre (Bácsalmás, 1893. február 20.Budapest, 1963. január 13.) magyar politikus, pénzügyminiszter, művészeti író, műgyűjtő, műkritikus.

Oltványi Imre
A Magyar Nemzeti Bank 6. elnöke
Hivatali idő
1945. április 17. – augusztus 31.
ElődTemesváry László
UtódKárász Artúr
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1945. július 21. – november 12.
ElődVásáry István
UtódGordon Ferenc
A Magyar Nemzeti Bank 8. elnöke
Hivatali idő
1945. november 15. – 1946. augusztus 9.
ElődKárász Artúr
UtódCsejkey Ernő
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója
Hivatali idő
1949 – 1952
ElődGenthon István
UtódRedő Ferenc

Született1893. február 20.[1]
Bácsalmás
Elhunyt1963. január 13. (69 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

GyermekeiOltványi Ambrus
Foglalkozás
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1920)
A Wikimédia Commons tartalmaz Oltványi Imre témájú médiaállományokat.

1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója).

1930-ban alapító tagja a Független Kisgazdapártnak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban.

1945. januárjától a Magyar Nemzeti Bank elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946. júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ.

1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai Türr István Múzeumra hagyta.

Irodalmi munkássága

szerkesztés

Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a Magyar Művészet című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a Magyar Nemzet állandó képzőművészeti kritikusa.

Főbb művei

szerkesztés
  • Egry József (Bp., 1932)
  • Derkovits Gyula (Bp., 1934. mindkét könyv Ártinger Imre néven)
  • Művészeti krónika. Összegyűjtött képzőművészeti írások; szerk., utószó, jegyz. Sümegi György; MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Bp., 1991
  • Derkovits Gyula; 2. bőv. kiad.; Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1994
  1. BnF-források (francia nyelven)
  • Farkas Zoltán: In memoriam Oltványi Imre (Művészet, 1963. jún.)
  • Solymos Ede: Oltványi Imre emlékkiállítás (Baja, 1963)
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Artportal Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Oltványi Imre emlékkiállítás. Baja, Türr István Múzeum, 1963. júl.; rend. Miskolczy Ferenc, katalógus összeáll. Solymos Ede; s.n., Baja, 1963 (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)