Főmenü megnyitása

Orient Gyula (Nagybocskó, 1869. október 21.Kolozsvár, 1940. október 9.) gyógyszerész, orvos, orvostörténész.

Orient Gyula
Született 1869. október 21.
Nagybocskó
Elhunyt 1940. október 9. (70 évesen)
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógyszerész,
orvos,
orvostörténész
Sírhely Házsongárdi temető

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1891-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egy évig a Pázmány Péter Tudományegyetem kémiai intézetében dolgozott, majd Csetneken lett gyógyszerész. 1898-tól a kolozsvári egyetem kémiai intézetében volt gyakornok, majd tanársegéd. 1900-ban gyógyszerészdoktorrá avatták és 1906-ban orvosi diplomát szerzett. 1921-ben az orvosi kar biológiai és toxikológiai analízis tanszékére nevezték ki.

Az ő gyűjteménye képezte alapját a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeumnak. Feleségével, Keresztessy Sára gyógyszerésznővel majdnem 2000 tárgyat gyűjtöttek össze, amelyeket 1902-ben az Erdélyi Nemzeti Múzeumnál helyeztek el.

Cikkei a Gyógyszerészi Közlönyben (1892. A sol. arsenicális viselkedése néhány vasvegyület oldata iránt, Liquor feni albuminati arsenicosi, 1893. Pheduretin, új magyar gyógyszerem, Néhány kötőszer hatóanyag és bakterium tartalmáról, Succus rubi idaei helyes készítésmódja, Reflexiók, 1894. A kőzet vizsgálatáról, A gyógyszerészi tanfolyam új helyiségei, 1895. Egy érdekes régi gyógyszertár, 1896. Urotangens, új húgyvizsgáló készülékem, A kötőszerek vizsgálati módszerei 1901. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyógyszer vásárlásai); a Pharm. Postban (Bécs, 1893. Über die Wirksamkeit und den Bakteriengehalt einiger Verbandstoffe, 1894. Pheduretin, 1895. Chininum lygosinatum, 190I. Aus römischen Zeiten, 1903. Beiträge zur Geschichte der Alchemie in Ugarn); a Magyar Gyógyszerészi Almanachban (1897. Bakteriologia és a gyógyszerészet); a Gyógyszerészi Értesítőben (1898. Ebers György), a Gyógyszerészi Hetilapban (1898. Traxler László, 1900. Adatok a magyar gyógyszerészet és gyógyszertárak történetéhez, 1900. Chyninum lygosinatum, Uti jegyzetek, 1901. Gyógyszerésztörténeti adatok Bethlen G. udvarából, 1903. M. gyógyszerészeti múzeum, Natrium lygosinatum chemiai vizsgálata); a Gömörmegyei orvos-gyógyszerész egyesület XXIX. Évkönyvében (1899. A gyógyszeralakok rendszerbe osztásáról); az Orvos-természettudományi Értesítőben (Kolozsvár 1902. Adatok az alchimia történetéhez Magyarországon, 1903. A gyógyszerül használt aromás aminek oxygen felvevő képessége); a Deutsche Drogisten Zeitungban (Berlin 1894. Über Succus Rubi idaei) jelentek meg.

MűveiSzerkesztés

  • Gyógyszerisme, Budapest, 1891
  • Gyógyszerészi műtan, Kolozsvár, 1902
  • Natrium lygosinat alkalmazása a boranalyzisben, Kolozsvár, 1902
  • A hivatalos kötőszerek vizsgálati módszerei Kolozsvár, 1903
  • Az orvosi receptek kellékei és elbírálása, 1914
  • Rövid bevezető a kísérleti chemia alapvonalaiba, 1918
  • Az Erdélyi Nemzeti Múzeum keretében felállított gyógyszerészeti múzeum, 1918
  • A gyógyszerészi chemia fogalma és feladata, Kolozsvár, 1918
  • A vitaminok. Az utolsó kétévi vitaminkutatások eredményei, Kolozsvár, 1923
  • Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története, [1], Kolozsvár, 1926
  • Az erdélyi alchimisták, Bethlen Gábor fejedelem alchimiája, Kolozsvár, 1927
  • Adatok az erdélyi gyógyszertárak történetéhez, Buletinul Farmacistilor, Kolozsvár, 1928. 11. sz.
  • Erdély gyógyszerész polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbúvárai, 1933
  • A szerzetes és orvospapok kórházainak és gyógyszertárainak keletkezése Erdélyben, 1933
  • A rák eredete, keletkezése, biológiai és biochemiai megvilágításban, Praxis Medici, Kolozsvár, 1939

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés