Osztróvszky József

Osztróvszky József (Szeged, 1818. január 12. – Budapest, 1899. április 22.) kúriai tanácselnök, országgyűlési képviselő, polgármester.

Osztróvszky József
Osztróvszky József szobra Szegeden (Kiss Jenő Ferenc alkotása)
Született	1818. január 12. Szeged
Elhunyt	1899. április 22. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bíró ügyvéd politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 10. – 1849. augusztus 13.) polgármester (1861–1861, Szeged)
Iskolái	Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1840)
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztróvszky József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A gimnáziumot Szegeden, a jogot Pozsonyban végezte. Az 1839-40. évi országgyűlés idején Somogyi Pozsony megyei aljegyző mellett jurátuskodott. Amikor 1840-ben letette az ügyvédi szigorlatot, szülővárosába költözött és ügyvédi irodát nyitott. Csakhamar vezérszerepet vitt a városban. Amikor Klauzál Gábor Szegedet meglátogatta, éjjeli zenével tisztelte meg a polgárság és Osztróvszky mondta az üdvözlő beszédet. Többekkel együtt megalkotta az első polgári casinót és a szegényápoló-intézetet. Ennek köszönhető, hogy Szegeden megszűnt a koldulás, de csak 1850-ig, amikor Bach báró megszüntette ezt a jótékony intézetet. 1848-ban a város első tanácsosának választották. Még ez évben a szegedi belváros és felsőváros képviselőnek választotta az országgyűlésre. A magyar kormány 1849 telén Szeged kerületére kormánybiztosnak nevezte ki. A világosi katasztrófa idején ő is a táborban volt. Kötélhalálra ítélték őt is, de ítéletét fogságra változtatták. 1855-ben kegyelmeztek meg neki és ekkor hazatért Szegedre. Az ügyvédségtől eltiltották. A trieszti biztosító társaság főügynöke lett, majd 1856-ban Pestre költözött és egyik megalapítója és felügyelője volt az első magyar biztosító társulatnak. Amikor az 1850-es évek végén tisztulni kezdett a politikai láthatár, ismét Szegeden telepedett meg és más név alatt ügyvédi irodát nyitott. Lelke volt a szegedi Deák-pártnak és 1861-ben megválasztotta a város polgármesterének. Neve elválaszthatatlanul összefügg Szeged történetével és fejlődésével. Amikor az alkotmányos közgyűléseket fölfüggesztették, leköszönt. Az alkotmányosság fölvirradása idején, amikor a bíróságokat szervezték, az igazságszolgáltatás szolgálatába lépett és fokonként fölvitte a kúriai tanácselnökségig. A másodosztályú vaskoronarend vitéze volt.

A Szegedi Hiradónak munkatársa volt.

Munkái

• Az elemi biztosítás Magyarországon. Pest, 1858. (Ism. Vasárnapi Ujság. 16. sz. Németül: ford. Remellay Gusztáv. Pest, 1858.).
• Alkotmány-zsebkönyv magyar publicisták számára. Szeged, 1861.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.