Főmenü megnyitása

Páduai Szent Antal-katedrális (Arad)

(Páduai Szent Antal-templom (Arad) szócikkből átirányítva)

Az aradi Páduai Szent Antal-templom műemlékké nyilvánított épület a város első kerületében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-m-B-00557 sorszámon szerepel. A nép száján Aradi Katolikus Katedrális néven közismert. A Minorita rend székesegyháza.

Páduai Szent Antal-katedrális
műemlék
Arad CatholicCathedral.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Temesvári egyházmegye
Építési adatok
Építése 1902–1904
Stílus eklektikus
Tervezője Tabakovits Emil
Felszentelés 1911
LMI-kód AR-II-m-B-00557
Elérhetőség
Település Arad
Hely Arad, str. Lucian Blaga 2
Elhelyezkedése
Páduai Szent Antal-katedrális (Románia)
Páduai Szent Antal-katedrális
Páduai Szent Antal-katedrális
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 21″, k. h. 21° 18′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 21″, k. h. 21° 18′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-katedrális témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A katolikus egyház a 18. század végén kezdte meg tevékenységét Aradon, amikor a ferences minoriták a császári hadsereggel letelepedtek az aradi erődben, ahol az első katolikus templom épült. A minoriták a polgári településen is prédikáltak, és hozzájárultak a város első katolikus templomának létrehozásához, még a század elején.[1]

Az aradi katolikus templom alapkövét 1751. április 3-án Franz Anton Engl von Wagrain csanádi püspök rakta le, 1758. április 13-án pedig megtörtént a templom szentelése és átadása a minoritáknak. A rend Arad városközpontjának katolikus közösségét is gondozta. 1901–1903 között a régi templomot lebontották. Az új templom Tabakovits Emil tervei alapján már 1906-ra felépült, de csak 1911. október 2-án szenteltek fel.[2]

LeírásaSzerkesztés

 
A katedrális belülről

Az új templom neobarokk stílusban épült. A külső homlokzatot két kiemelkedő korinthoszi oszloppár alkotja, amelyek között a bejárati portál van. Afölött egy keskeny boltív látható, amely timpanont alkotva pietànak ad helyet. Fölötte Jézus, Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrai. Az oszlopokat három részből álló architráv fedi. A körbefutó párkány szentek szobraival díszített fülkékből áll, s két kerub, két-két puttóval koronázza. Felette emelkedik a kupola, amelyet két jón féloszlop tart. Maga a kupola széles bordákkal van merevítve, amelyek a csúcskereszt alatti lanternába csatlakoznak. A pronaoszban látható Szentháromság-bronz szoborcsoport alkotója Róna János.[3] A főoltárkép Szent Antalt ábrázolja, Vastagh György munkája.

OrgonájaSzerkesztés

1781-ben új galéria épült a templomban, amelyre orgonát Karl Janicsek pozsonyi orgonaépítő készített. A 19. században Anton Dangl új orgonát épített a templom számára. Ezt a hangszert 1905-ben a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár felújította, és az Kövegy község (Csanád vármegye) templomába került, ahol ma is működik. Az új orgonát ide Otto Rieger készítette, a budapesti Opus cégtől. A nagyszerű hangszer pneumatikus működtetéssel, regiszterkapcsolóval, három manuállal, pedálsorral és két játszóasztallal rendelkezik: egyik a hétköznapi, a másik a vasár- és ünnepnapi szertartásokhoz.

JegyzetekSzerkesztés

  1. virtualarad.net, Kurze Monographie der Stadt Arad
  2. edition-musik-suedost.de, Franz Metz: Arad Minoritenkirche
  3. Karl Waldner–Anton Peter Petri: Beiträge zur Geschichte der Stadt und des Kreises Arad, Homburg/Bexbach, 1993

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Minoritenkirche (Arad) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés