Pálfalu
Pálfalu (más néven Liptópálfalva, szlovákul Pavlova Ves) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
| Pálfalu (Pavlova Ves) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1469 |
| Polgármester | Rudolf Tomko |
| Irányítószám | 032 21 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 620 m |
| Terület | 6,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 47″, k. h. 19° 35′ 02″49.129722°N 19.583889°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 47″, k. h. 19° 35′ 02″49.129722°N 19.583889°E | |
| Pálfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pálfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésLiptószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra.
Története
szerkesztés1469-ben „Pawlowa vieska” néven említik. A likavai uradalomhoz tartozott, majd a Pongrácz és Kubinyi családé volt. A 17-18. században a Pongrácz és Kubinyi családok birtoka. A 18. századtól sörfőzde és szeszfőzde működött a községben, ezen kívül teknővályók, kosárfonók, takácsok, fazsindelykészítők dolgoztak itt. 1715-ben malom és 12 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 47 házában 385 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÁLFALVA. Paulovce. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Bobróczhoz közel, mellynek filiája, földgyének 1/6 része sovány, és 1/3 része nehezebb mivelésű, legelője elég, 5/6 része termékeny, 2/3 része könnyü mivelésű, keresettye van kézi, és kivált szekeresi munkával, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 56 háza és 532 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmunkákkal, fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pálfalva (Pavlova Vess), tót falu, Liptó vmegyében, 330 kath., 202 evang. lak. Meglehetős föld; szép erdő. Lakosai sok sört, pálinkát főznek, s az alsó vidékre fuvarba járnak. F. u. a kamara. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
1945 tavaszán a németek a partizánok támogatása miatt a falut felégették.
Népessége
szerkesztés1910-ben 270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 283 lakosából 278 szlovák volt.
2011-ben 248 lakosából 233 szlovák.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
