Főmenü megnyitása

Erdődi herceg Pálffy Károly József Jeromos (Karl Joseph Hieronymus Pálffy, Bécs, 1735. szeptember 30. – Bécs, 1816. május 25.) magyar főnemes, főispán.

Pálffy Károly József Jeromos
Pálffy Károly Jeromos.jpg
A Magyar Udvari Kancellária főkancellára
Hivatali idő
1787 1807
Előd Esterházy Ferenc
Utód Erdődy József

Született 1735. szeptember 30.
Elhunyt1816. május 25. (80 évesen)
Bécs

ÉleteSzerkesztés

Pálffy Miklós gróf országbíró és Althann Mária Anna grófnő fia. Gondos nevelésben részesült és államhivatali pályáját az alsó-Ausztriai tartományi törvényszéknél kezdte. 1757-ben császári és királyi kamarás lett, mely tisztében tényleges szolgálatban állott 13 évig II. József császár környezetében. 1762. december 5-én mint császári és királyi udvari tanácsos a császári és királyi udvari kamaránál a bank udvari küldöttségéhez volt kinevezve. 1763-ban nőül vette Liechtenstein Emanuel (1700-1771) leányát Mária Terézia Annát, mely házasságból származott fia József a majorátust örökölte. 1774. május 17-én az udvari kamara alelnöke lett és azon év július 18-án valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1777. december 2-án óhajtása szerint, mivel hazáját akarta szolgálni, a magyar udvari kamara alelnöki tisztét nyerte el.

Mária Terézia magyar királynő 1778-ban a bajor örökösödési háború kitörése után II. Józsefhez küldte a hadsereghez. 1779. március 9-én Zemplén vármegye főispánja lett; 1780-ban az egyetemnek Budán tartott felavatási ünnepélyére királyi biztosul küldte a király. 1782. november 14-én az aranygyapjas rendet és 1783. augusztus 4-én a curiae regiae magister méltóságot kapta. II. József császár 1787. március 4-én Magyar- és Erdélyország udvari kancellárjává nevezte ki és a magyar Szent István-rend nagy keresztjével a rend kancellárjává tette. 1791. május 14-én mint a család legidősebb tagja Pozsony vármegye örökös főispánja és Pozsony várának kapitánya lett. Amikor 1807-ben előhaladott kora miatt nyugalomba lépett, november 1-jén hűséges szolgálataiért hercegi méltóságra emelték. Az akkori magyar irodalmi vállalatok nagy részét íróink az ő pártfogásával igyekeztek megindítani; ezért Péczeli József és Kazinczy Ferenc folyvást magasztalták őt mint a nemzeti törekvések buzgó előharcosát. Szabadkőműves, s a magyarországi páholyok nagymestere volt.

Péczeli Józsefhez intézett francia levelét Voltaire Henriásának fordítása ügyében Kazinczy az Orpheusban (1790. I. 15-17. l.) magyar fordításban közli; latin fölterjesztése az uralkodóházhoz Zemplén megye közgyűlése határozatából. Bécs, 1801. ápr. 24. (Kazinczy Ferencz Levelezése II. 594. l.).

Munkája: Gróf Pálffy Károly udvari kantzelláriusnak az ország rendeihez tartott beszéde (1790), Bőjt más havának 13-dik napján volt közönséges audientiának alkalmatosságával. (Ezt követi: Responsum primatis regni C. Josephi a Battian occasione eadem). Hely és év n.

Arcképe rézmetszet: rajzolta Pauer, metszette Mark Bécsben, 1791. (Merkur von Ungarn. Pest, 1786. II. 3. füzetében és Orpheus 1790. I. kötetében; ugyanennek lenyomata a Vasárnapi Ujságban 1891 50. sz.).

ForrásokSzerkesztés