Paldau

község Ausztriában

Paldau osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 3070 lakosa volt.

Paldau
Paldau címere
Paldau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásSüdoststeiermark járás
Irányítószám8341, 8324, 8342
Körzethívószám+43 3150
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség3130 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság309 m
Terület39,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 26″, k. h. 15° 47′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 26″, k. h. 15° 47′ 34″
Paldau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Paldau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Paldau a Délkelet-stájerországi járásban
 
A Szt. Vitus-plébániatemplon

Paldau a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik, a Rábától délre, kb. 32 km-re délkeletre Graztól. Az önkormányzat 6 katasztrális községben[2] 11 települést egyesít: Axbach (271 lakos), Häusla (132), Kohlberg (202), Oberstorcha (157), Paldau (863), Perlsdorf (326), Pöllau (108), Puch (396), Reith (131), Saaz (322), Unterstorcha (174).

A környező önkormányzatok: északra Kirchberg an der Raab, északkeletre Edelsbach bei Feldbach, keletre Feldbach, délre Gnas, nyugatra Sankt Stefan im Rosental.

Története szerkesztés

Paldau területe már az ókorban is lakott volt, erről több korabeli halomsír tanúskodik, illetve egy római kőszarkofág, amely ma a grazi Eggenberg-kastélyban van kiállítva. A népvándorlás végén szlávok települtek le Stájerországban; Paldau és Pöllau neve is szláv eredetű.

Pöllaut 1247-ben említik először az írott források. Axbach a seckaui apátság birtokában volt; 1290-ben megemlítenek egy bizonyos Otto Axpech nevű férfit, 1318-ban pedig Hermann Axpechet. Ők bérelték a 14 jobbágytelekből álló Axbach falvát a seckaui püspöktől és ekkor említi Paldaut először a sackaui apátság urbáriuma. 1365-ben Rudolf osztrák herceg Paldaut Hertl vom Teuffenbachnak adományozta. A Teuffenbachok birtokának 1430-as összeírása a faluban 13 telket számlál meg. A mai önkormányzat területe több lovag között oszlott meg, központi uradalmi székhelynek nincs nyoma. Ez az állapot egészen az újkorig fennállt, még az 1820-as telekkönyv is több földbirtokost jelöl meg.

A második világháborúban szórványosan bombázták a falut, de sem emberéletben sem másban nem esett kár. 1944 nyarán egy amerikai bombázót lelőttek Axbach fölött és nyolcfős legénysége ejtőernyővel kiugrott. A gép a szomszédos St. Stephan mellett zuhant le, egy lakóházat lerombolt és egy kisgyerek életét vesztette. A szovjet hadsereg 1945. április 1-én, húsvét vasárnap vonult be Paldauba, majd továbbhaladásuk után, kedden egy SS-csapat fészkelte be magát és ott is maradtak a háború végéig. 1945 júliusa után Paldau a brit megszállási zónához tartozott.

1951-ben a szomszédos Saaz községet, 1969-ben pedig Axbachot egyesítették Paldauval. 1988-ban a községet mezővárosi rangra emelték. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Perlsdorfot, valamint Oberstorcha és Kohlberg egy részét csatolták a mezővároshoz.

Lakosság szerkesztés

 
A Szt. Sebestyén-templom

A paldaui önkormányzat területén 2017 januárjában 3070 fő élt. A lakosságszám az utóbbi száz évben 3000 fő körül mozgott. 2015-ben a helybeliek 98,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,2%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 1,5% muszlimnak, 1,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók szerkesztés

  • a Szt. Vitus-plébániatemplom
  • a saazi Szt. Sebestyén-templom
  • a pöllaui Mária-kápolna
  • a kohlbergi kápolna

Jegyzetek szerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Axbach, Kohlberg I, Paldau, Perlsdorf, Saaz, Unterstorcha

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paldau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.