Paris Gare Saint-Lazare
A Paris Gare Saint-Lazare egy vasúti fejpályaudvar Franciaországban, Párizsban. Második a hat legforgalmasabb párizsi állomás között, naponta 274 000 utas fordul meg itt. Ebben csak a Gare du Nord előzi meg.[1]
Paris Gare Saint-Lazare | |
A pályaudvar homlokzata | |
Cím | |
Ország | Franciaország |
Hely | Párizs, Franciaország |
Névadó | rue Saint-Lazare (utca) |
UIC állomáskód | 8738400 |
IBNR állomáskód | 8700015 |
Gares & Connexions-azonosító | frpsl |
Műemlékvédelmi besorolás |
|
Megnyitás | 1837. augusztus 26. |
Építész(ek) | Eugène Flachat |
Felhasználási terület | vasúti pályaudvar |
Tulajdonos | SNCF |
Üzemeltető | SNCF |
Viteldíjzóna | 1-es zóna |
Tszf. magasság | 32 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 27 |
Része ennek | |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | nyugat-európai idő |
Vasútvonalak | |
| |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások | edzőterem (2019. január – ) |
Vonatok | |
Wi-Fi | ingyenes |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 52′ 37″, k. h. 2° 19′ 28″48.876944°N 2.324444°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 37″, k. h. 2° 19′ 28″48.876944°N 2.324444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Paris Gare Saint-Lazare témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésAz első állomás Saint-Lazare-ben a jelenlegi helyétől kb. 150 méterre volt. 1837. augusztus 24-én nyílt meg Embarcadère des Batignolles néven. Az első vasútvonal Le Pecqbe vezetett. 1843-ban már három vonal indult innen, 1900-ra a vonalak száma megháromszorozódott. Jelenleg 28 vágány található itt, hat célállomáshoz. 1924. április 27-én az elővárosi vonatok miatt 750 V három sines rendszerrel egyenárammal lett villamosítva az állomás. Néhány vonal újra lett villamosítva már 25 kV 50 Hz-cel és felsővezetékkel az 1960-as években.
Járatok
szerkesztésA Gare Saint-Lazare állomásról távolsági Intercités vonatok indulnak Normandiába és regionális Transilien vonatok Párizs nyugati elővárosaiba.
Saint-Lazare állomásról az alábbi Intercités járatok indulnak:
- Gare Saint-Lazare - Vernon - Rouen-Rive-Droite - Le Havre
- Gare Saint-Lazare - Évreux-Normandie - Lisieux - Caen - Cherbourg
- Gare Saint Lazare - Évreux-Normandie - Lisieux - Trouville-Deauville
- Gare Saint Lazare - Rouen-Rive-Droite - Dieppe
Elővárosi vonatok (Transilien)
szerkesztésSaint-Lazare állomásról az alábbi Transilien járatok indulnak:
- J
- Saint-Lazare - Conflans - Gisors
- Saint-Lazare - Ermont-Eaubonne
- Saint-Lazare - Conflans - Mantes-la-Jolie
- Saint-Lazare - Poissy - Mantes-la-Jolie - Vernon
- L
- Saint-Lazare - Cergy-le-Haut
- Saint-Lazare - Saint-Nom-la-Bretèche
- Saint-Lazare - Versailles-Rive-Droite
Kapcsolata más pályaudvarokkal
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Delphine Désveaux, Gare Saint-Lazare, une rénovation, Les éditions Archibooks, 2012, 144 p., ISBN 978-2-35733-186-0
- Delphine Désveaux, Saint-Lazare, Les éditions Archibooks, 2012, broché, ISBN 978-2-35733-184-6
- Hélène Bocard, De Paris à la mer. La ligne de chemin de fer Paris-Rouen-Le Havre - A.P.P.I.F. (Inventaire général du patrimoine culturel - Images du patrimoine - 238), Paris, 2005 ISBN 978-2905913463
- Pierre Bouchez, De Paris St-Lazare à Versailles et St-Nom-la-Bretèche (1839-2007), Éd. La Vie du Rail, 2007, 170 p. ISBN 978-2-915034-67-7
- Bruno Carrière, Les trains de banlieue, tome I, Éd. La Vie du Rail, 1997, 303 p. ISBN 2902808666
- Régis Chessum, Saint-Lazare: la grande métamorphose. Rail Passion, mai 2012, 14-22.
- Bernard Collardey, Les trains de banlieue, tome II, Éd. La Vie du Rail, 1999, 335 p. ISBN 2902808763
- Bernard Collardey, La doyenne des grandes gares parisiennes. Rail Passion, mai 2012, 26-31.
- Bruno Carrière, Véronique David, Laurence de Finance et Paul Smith, Gare Saint-Lazare, Les verrière de Paris à New York, Paris, Somogy, 2012.
- H. Lartilleux, Géographie universelle des transports. Tome 1 - Géographie des chemins de fer français. Premier volume : La S.N.C.F., 179-186, Chaix, Paris, 1953
- Philippe-Enrico Attal, « Saint-Lazare, première grande gare », Revue Paris de Lutèce à nos jours, mars 2015, 30-36
Források
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)