Pasching osztrák község Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 7629 lakosa volt.

Pasching
MH, Pasching von Nordwesten 2.jpg
Pasching címere
Pasching címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Linzvidéki járás
Irányítószám 4061
Körzethívószám 07221, 07229
Forgalmi rendszám LL
Népesség
Teljes népesség7552 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság295 m
Terület12,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pasching (Ausztria)
Pasching
Pasching
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 15′ 32″, k. h. 14° 12′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 32″, k. h. 14° 12′ 10″
Pasching weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pasching témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Pasching a Linzvidéki járásban
 
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom

Pasching a tartomány Traunviertel régiójában fekszik a Traun alsó szakaszának völgyében, a Grundbach patak mentén. Területének 5,6%-a erdő, 74,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 településrészt és falut egyesít: Aistental (10 lakos 2020-ban), Langholzfeld (3574), Pasching (2514), Thurnharting (481) és Wagram (1050).

A környező önkormányzatok: északra Wilhering, északkeletre Leonding, délkeletre Traun, délnyugatra Hörsching, nyugatra Kirchberg-Thening.

TörténeteSzerkesztés

A község területe az újkőkor óta lakott. A Bajor Hercegséghez tartozó régió a 12. században került Ausztriához.

Pasching községet a 18. század derekén hozták létre Mária Terézia utasítására a szórványosan lakott, jórészt erdős vidéken. Középkori temploma környékén 1755-ben még csak 40 házat számláltak össze. A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták.

A köztársaság 1918-as megalakulása után Pasching Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország függetlenné válásával ismét Felső-Ausztriához került.

LakosságSzerkesztés

A paschingi önkormányzat területén 2020 januárjában 7629 fő élt. A lakosságszám a második világháború után ugrásszerűen megnőtt, amikor bácskai, bánáti, erdélyi német menekülteket telepítettek le a községben. A későbbiekben is jelentősen gyarapodott, a közeli Linzből kiköltözők miatt. 2018-ban az ittlakók 84,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,4% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 69,8%-a római katolikusnak, 9,2% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 3,8% mohamedánnak, 12,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 46 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,8%) mellett a törökök, a horvátok és a szerbek alkották 2,1-2,1-2,1%-kal.

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • a későgótikus Keresztelő Szt. János-plébániatemplom jellegzetes, nyeregtetős tornyával.

Híres paschingiakSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pasching című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.