Traun (település)

Traun osztrák város Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 24 756 lakosa volt.

Traun
A trauni kastély
A trauni kastély
Traun címere
Traun címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Linzvidéki járás
Irányítószám 4050
Körzethívószám 07229
Forgalmi rendszám LL
Népesség
Teljes népesség24 477 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság273 m
Terület15,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Traun (Ausztria)
Traun
Traun
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 18″, k. h. 14° 14′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 18″, k. h. 14° 14′ 23″
Traun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Traun témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Traun a Linzvidéki járásban
 
A Szt. Dénes-plébániatemplom
 
Az evangélikus templom

Traun a tartomány Traunviertel régiójában fekszik a Traun bal partján, közvetlenül Linz mellett. Területének 11,7%-a erdő, 48,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 városrészt egyesít: Oedt (3000 lakos 2020-ban), St. Dionysen (2994), St. Martin (6930) és Traun (11 679).

A környező önkormányzatok: északkeletre Linz, délkeletre Ansfelden, délre Pucking, nyugatra Hörsching, északra Pasching és Leonding.

TörténeteSzerkesztés

A Traun folyó első írásbeli említése kb. 790-ből származik. Településként egy 813-824 között kelt birtokadományozó oklevélben szerepel először. Várát 1113-ban említik elsőként. A várat 1560-ban reneszánsz, 1725-ben barokk kastéllyá alakították át. 1784-ben megépült az első iskola, egy évvel később a településhez csatolták a szomszédos Oedtet és St. Dionysent.

A 19. század közepén gyors iparosodás kezdődött, textil-, papír-, fonal-, ecetgyártó üzemek létesültek. 1882-ben elkészült az új neogótikus katolikus templom. Két évvel később a kastély akkori birtokosai, az Abensperg-Traun grófok visszavonultak alsó-asztriai birtokukra.

A második világháború után a község lakossága a keleti menekültek befogadása miatt több mint 50%-kal megnőtt, majd gyors növekedésbe kezdett a Linzből kiköltözők miatt; 2000-re elérte a háború előtti létszám négyszeresét. 1973-ban "Ausztria legnagyobb falvát" városi rangra emelték.

LakosságSzerkesztés

A trauni önkormányzat területén 2020 januárjában 24 756 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 75,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 9,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 9,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 59,7%-a római katolikusnak, 9,1% evangélikusnak, 4% ortodoxnak, 11% mohamedánnak, 13,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 120 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (78,9%) mellett a horvátok (5,2%), a törökök (4,7%), a szerbek (4,7%) és a bosnyákok (2%) alkották.

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • a trauni kastély
  • a Szt. Dénes-plébániatemplom
  • az evangélikus templom
  • a városi galéria

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traun (Stadt) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.