Paternion

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. október 14.

Paternion (szlovénül Špatrjan) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 5877 lakosa volt.

Paternion
Paternion főtere
Paternion főtere
Paternion címere
Paternion címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásVillachvidéki járás
Irányítószám9711
Körzethívószám0 42 45
Forgalmi rendszámVL
Népesség
Teljes népesség5819 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság519 m
Terület105,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 44″, k. h. 13° 38′ 16″46.712222°N 13.637778°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 44″, k. h. 13° 38′ 16″46.712222°N 13.637778°E
Paternion weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Paternion témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Paternion a Villachvidéki járásban

Paternion Karintia középső részén fekszik a Dráva völgyében, 18 km-re északnyugatra Villachtól. Területének számottevő része a Gailtali-Alpok hegységeihez tartozik. Az önkormányzat 20 falut és egyéb települést fog össze: Aifersdorf (121 lakos), Boden (20), Duel (87), Ebenwald (67), Feffernitz (322), Feistritz an der Drau (1728), Feistritz an der Drau-Neusiedlung (131), Kamering (162), Kreuzen (124), Mühlboden (117), Neu-Feffernitz (1206), Nikelsdorf (582), Patendorf (13), Paternion (672), Pobersach (82), Pogöriach (201), Pöllan (157), Rubland (97), Tragail (2), Tragin (5).

A környező települések: északnyugatra Stockenboi, északra Ferndorf, északkeletre Fresach, keletre Weißenstein, délre Bad Bleiberg és Sankt Stefan im Gailtal, délnyugatra Hermagor-Pressegger See, nyugatra Weißensee.

Története

szerkesztés
 
A paternioni kastély
 
Pöllan kastélya
 
Kreuzen kastélya

Feistritztől északra a régészek egy La Tène-korabeli kelta erődített település, oppidum nyomaira bukkantak. Már az 1920-as évek végén két periódusban épített falakat ástak ki. Nem tisztázott, hogy az oppidumnak volt-e kapcsolata az innen 20 km-re lévő ókori Teurnia városával.

A régió már a protokelta hallstatti időszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. A lakosok a hegyekben ólmot, cinket, rezet és vasat bányásztak, a patakokban aranyat mostak. A mai templom déli falában található egy római kori sírkő Tinco, Banana és Ambidrabus nevekkel; utóbbi egy auxiliarius katona volt, aki 20 évesen halt meg. Neve bizonyíték az ambidravusok, a Dráva mentén élő, kelta vagy elkeltásodott nép jelenlétére. A római korból maradt meg a Nikelsdorf melletti Mithrász-szentély, a Duel melletti, 400 körül emelt erőd és egy őskeresztény templom, amelynek csak az alapjai maradtak meg. Ezek az épületek 600 körül, a szlávok betelepülésekor pusztultak el.

Paterniont először 1296-ban említik, mint St. Paternianust. Nevét a 340 körül elhunyt Paternianus aquileai püspökről kapta (a Drávától délre eső Karintia 1786-ig ehhez az egyházmegyéhez tartozott). Vára először 1354-ben szerepel írásos dokumentumokban. A 14. századtól Paternion ólom- és vasbányászatáról volt ismert, a 15. században pedig aranyat is találtak. A közeli Buchengrabenben cinóbert és higanyt termeltek ki.

1530-ban I. Ferdinánd mezővárosi jogot adományozott Paternionnak és még a 16. században törvényszéket is kapott. 1599-ben Bartholomew Khevenhüller szerezte meg Paterniont. Protestáns fia nem akarta feladni vallását, ezért 1629-ben Németországba költözött, a birtokot és a várat pedig eladta a villachi Hans Widmann-nak; a kastély ma is az ő leszármazottai, a Foscari-Widmann-Rezzonico család kezében van.

A katolikus dominancia és a vallási türelmetlenség ellenére sok paternioni titokban továbbra is protestáns maradt, bár ha ez kiderült a börtönt kockáztatták. 1734-36-ban kb. száz paternioni protestánst Erdélybe deportáltak.

A városi önkormányzat 1850-ben alakult meg. 1865-ben hozzácsatolták Rublandot. 1899-ben Kellerberg és Töplitsch katasztrális községek kiváltak belőle és létrehozták Kellerberg községet. Utóbbit 1905-ben Weißensteinnel egyesítették.

A második világháborúban Rublandban kényszermunkatábor működött.

Lakossága

szerkesztés

A paternioni önkormányzat területén 2016 januárjában 5877 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 6196 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 93,4%-a volt osztrák, 2,5% boszniai, 1,2% német állampolgár. 61,9% római katolikusnak, 30,2% evangélikusnak, 2,6% muszlimnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

szerkesztés
 
A feistritzi Szt. György-templom
  • Paternion 1676-ban épített, barokk Szt. Paternianus-plébániatemploma
  • a paternioni kastély
  • a pöllani kastély
  • a kreuzeni kastély
  • a feistritzi Szt. György-templom
  • a feistritzi Mária-templom
  • a dueli ókori erődromok
  • a Koflachgraben szurdoka
  • a Farchtensee tava
  • a pöllani kis tó
  • az ún. "Kutyatemplom" (Hundskirche) a protestánsok titkos találkozóhelye egy kutyával jelölt sziklával

Híres paternioniak

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paternion című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.