Főmenü megnyitása

Peggau osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 2220 lakosa volt.

Peggau
Peggau CF9A1321.jpg
Peggau címere
Peggau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Graz-környéki járás
Irányítószám 8120
Körzethívószám 03127
Forgalmi rendszám GU
Népesség
Teljes népesség2199 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület11,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peggau (Ausztria)
Peggau
Peggau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 12′ 23″, k. h. 15° 20′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 23″, k. h. 15° 20′ 39″
Peggau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peggau témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Peggau a Graz-környéki járásban
 
A galériaalagút
 
A Badlhöhle bejárata

Peggau Nyugat-Stájerországban fekszik, kb. 15 km-re északra Graztól, a Mura bal partján, Deutschfeistritz-cel szemben. Kelet felé területe kiterjed a Tanneben mészkőhegyeire. Legmagasabb pontja 910 méteres. Nevezetessége a Peggaui-fal, egy meredek, barlangokban gazdag sziklafal. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Friesach (248 lakos 2017-ben) és Peggau (1972 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Frohnleiten, keletre Semriach, délre Gratkorn, nyugatra Deutschfeistritz.

TörténeteSzerkesztés

Peggau barlangjaiból számos régészeti lelet, többek között a kő- és a bronzkorból, került elő. A Kugelstein domb tetején római kori települést találtak.

Első írásos említése 1050 körülről származik Peka vagy Peckach formában. Neve a szláv peč szikla, barlang szóból ered. Peggau várát és a mellette lévő felut a von Peggauk birtokolták, akik később megszerezték Pgannberg várát is és felvették annak nevét. A várat 1270 körül II. Ottokár cseh király lerombolta.

1301-ből van rá bizonyíték hogy útvámot szedtek Peggaunál; a gyakorlat egészen 1800-ig tartott. 1740-ig a Murán leúsztató tutajosoktól is szedtek vámot. A település valamikor 1570 előtt kapott mezővárosi jogokat.

A sziklafal tövében 1844-ben épült meg a galériaalagút, amely a Déli vasút sínpárját védte a kőomlásoktól. 1893-ban megnyílta az első kavicsbánya. Ugyanebben az évben megkezdődött a közel 6 km-es Lurgrotte barlang feltárása. Ennek során egy felhőszakadást követő árvíz elzárt hét barlangászt, akiknek kimentését I. Ferenc József császár is figyelemmel kísérte. Az első világháborút követűen a barlangokból 86 vagonnyi denevérürüléket termeltek ki foszfáttartalmuk hasznosítására.

1944 augusztusa és 1945 áprilisa között Peggauban működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik kirendeltsége, amely alagútrendszert épített a Steyr-Daimler-Puch AG thondorfi repülő- és harckocsigyártó üzeme számára.

1975-ben a Murán lezúduló árvíz nagy károkokat okozott Peggauban. Az ár a Lurgrottét is elöntötte és elsodorta a belső közlekedőállványokat.

LakosságSzerkesztés

A peggaui önkormányzat területén 2017 januárjában 2220 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,7%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 1,8% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 9,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2,3%-kal.

LátnivalókSzerkesztés

 
A peggaui vár romjai
  • a Szt. Margit-plébániatemplom
  • az 1906-ban épült evangélikus templom
  • a galériaalagút ipari műemlék
  • a peggaui vár romjai
  • a Lurgrotte barlangja
  • a Repolust-barlang
  • a Badlhöhle barlang
  • a Mittelbach vízesése a várrom alatt

ForrásokSzerkesztés

  • Marktgemeinde Peggau: Festjahr 2004. Herausgegeben zur 950-Jahr-Feier
  • Franz Wild: Zur Postgeschichte von Peggau. Herausgegeben vom Briefmarkentauschverein Peggau-Deutschfeistritz-Übelbach
  • A település honlapja
  • 60632 – Peggau Statistik Austria

Ez a szócikk részben vagy egészben a Peggau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)