Pellengér
A pellengér (szégyenfa) a középkorban elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz, amelynek nevelő-elrettentő-visszatartó ereje a nyilvánosságban rejlett. Magyar és német területen általában kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból áll, amelyhez hozzákötözték az elítéltet.

Etimológia
szerkesztésA nyugati nyelvekben használt neve a középkori latin pilloria szóból származhat, ami valószínűleg az „oszlop, kőakadály” jelentésű pila szó diminutív (kicsinyített) alakja.
Egyéb elnevezései
szerkesztésSzégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger, perrengér, pölöngér.
Alkalmazása
szerkesztésAz ú. n. kipellengérezés a középkori városi jogszolgáltatás körében alkalmazott megszégyenítő büntetés volt. Rendszerint csekélyebb bűncselekmények (apró lopások, káromkodás) miatt alkalmazták [3] vagy a városi elöljáróság rágalmazóit vagy a feslett életű nőket büntetették így.[4]
A büntetés végrehajtása a magyarországi újkorban akként történt, hogy az elítéltet több vasárnapon a piacon fölállított szégyenfához vagy kőből készült szégyenoszlophoz láncolták, a nyakába követ vagy táblát akasztottak, amelyre az általa elkövetett bűncselekményt följegyezték. Gyakran botbüntetéssel vagy kővel való megdobálással volt egybekötve.[3]
Ugyancsak a pellengér előtt hajtotta végre a hóhér a lefejezést vagy a vesszőzést is.[5]
Történet
szerkesztésMagyarország német nyelvű területein a 13. században jelent meg. Az országban alkalmazott gyakorlat e német városokból terjedt el.[6] V. Károly 1532. évi törvénykönyve után széles körben használták.[7]
Magyarországon II. József tiltotta be az alkalmazását.[8]
Fennmaradt pellengérek
szerkesztésMagyarországon: Fertőrákoson, Monyorókeréken.
Szlovákiában például: Alsódióson, az Árvai várban, Cseklészen, Gellén, Jókőn, Máriatölgyesen, Nyárasdon, Nyékvárkonyban, Óturán, Pozsonyban,[9] Pöstyénben, Stomfán, Szárazpatakon, Szencen, Szkároson, Szucsányban, Tarnócon, Újvároskán.
Kifejezésekben
szerkesztésTöbb kifejezésünk őrzi a pellengér emlékét, így
- kipellengérez,
- pellengérre állít (megszégyenít).[10]
Használata a 20. századi Kínában
szerkesztésA pellengérre állítás híres, a világsajtót bejárt esetei történtek Kínában a kulturális forradalom (1966–1976) első éveiben. Ekkor a Mao Ce-tung által elindított terror részeként a vörösgárdista fiatalok számos értelmiségit, köztük egyetemi tanárokat tettek közszemlére köztereken, nyilvános helyeken, nyakukban szégyentáblával.[11][12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ a b Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ Magyar Néprajzi lexikon 4. kötet, N-Szé | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1972_11/?pg=207&layout=s
- ↑ pammap.sk
- ↑ Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]