Tarnóc

község Szlovákiában

Tarnóc (más néven Liptótarnóc, szlovákul Liptovský Trnovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Benyusháza tartozik hozzá.

Tarnóc (Liptovský Trnovec)
Liptovsky Trnovec z Krochvy.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1283
Polgármester Karol Maťko
Irányítószám 032 22
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség583 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság588 m
Terület27,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnóc (Szlovákia)
Tarnóc
Tarnóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 19° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 19° 32′ 50″
Tarnóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Liptószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szentmáriai-víztározó északi partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe a bronz- és a vaskorban is lakott volt.

A falu már a 12. század előtt is létezett, királyi birtok volt, a 13. század közepétől a liptóóvári uradalom része. 1283-ban „Tornouch” alakban említik először. 1391-ben „Tarnoch”, 1406-ban „Trnoch” megnevezéssel találjuk. 1429-ben Zsigmond király mezővárosi és vásártartási joggal ruházta fel. 1480-ban Mátyástól vámmentességet kapott, amikor is „Thernouecz”, majd 1482-ben „Trnowecz” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 16. században a likavai uradalomhoz került, de kézműipara továbbra is jelentős maradt. 1625-ben 30 jobbágytelkén 61 család élt. 1638-ban III. Ferdinánd több vásárt engedélyezett a településnek. 1784-ben 157 házában 951 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARNÓCZ. Tarnovce. Tót Mezőváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, és a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Pettendorfhoz 1/2 mértföldnyire; földgyének 1/3 része sovány, 3/4 része a’ hegyek miatt nehezen míveltetik, 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, piatza helyben, és másutt.[2]

1828-ban 147 háza és 1094 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kender és zöldségtermesztéssel, vászonszövéssel, továbbá sör és szeszfőzéssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Tarnócz (Trnovech), tót m. v. Liptó vmegyében, 81 kath., 1,013 evang. lak. Kath. és evang. anyaszentegyházakkal. Van szép erdeje, országos vásárai, fűrészmalma, sör és pálinkafőző házai. Lakosai sok lent, borsót termesztenek; Vásznat szőnek. F. u. a kamara.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 729, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 587 lakosából 576 fő szlovák volt.

2011-ben 562 lakosából 547 fő szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés