Pelophylax

kétéltűnem

A Pelophylax a kétéltűek (Amphibia) osztályába, valamint a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó nem. Nevét a görög pelos πηλος (iszap, sár) és a phylax (őr) szavakból alkották.

Infobox info icon.svg
Pelophylax
Pelophylax lessonae
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Valódi békafélék (Ranidae)
Nem: Pelophylax
Fitzinger, 1843
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pelophylax témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pelophylax témájú médiaállományokat és Pelophylax témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

 
A jelenlegi európai zöld békák őseinek feltételezett területi eloszlása a legutolsó jégkorszak alatt (Zeisset et al. 2001, Snell et al. 2005, Ohst 2008)

A nembe tartozó fajok Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honosak.

Sok faj kialakulása az elmúlt 2,4 millió év klimatikus ingadozásai során következett be. A pliocén és a pleisztocén jégkorszakok során az európai flóra és fauna Európa déli részeinek melegebb éghajlatán tudott fennmaradni.

A legutóbbi jégkorszak, a Würm-glaciális során (i.e. 80 000 – 8000) a zöld békák ősi csoportja három déli menedékhelyet talált magának.[1] Ezek a csoportok hosszú évekig elkülönülten éltek, így három különálló fajjá fejlődhettek:

A jégkorszak elvonulta után ez a három faj Észak-Európa felé vándorolt, és egymással kapcsolatba lépve hibridizációs zónákat hoztak létre.

Taxonómiai helyzeteSzerkesztés

A Pelophylax nemet az osztrák Leopold Fitzinger zoológus hozta létre 1843-ban. Célja a nem létrehozásával az európai zöld békák elkülönítése volt a Linnaeus által létrehozott Rana nem barna békáitól. Ennek ellenére a legtöbb 19. és 20. századi szerző nem értett egyet Fitzinger rendszerével, a zöld és barna békákat egyaránt a Rana nembe sorolták, azzal összhangban, hogy minden békát, amely a típusfaj gyepi békáéhoz (Rana temporaria) hasonló morfológiai jegyeket mutatott a Rana nembe helyeztek. Így ez a nem gyakorlatilag egy szemétkosár-taxonná vált.

A 20. század kezdetén a zöld béka vagy kecskebéka név csak a Linnaeus által 1758-ban leírt egyetlen fajra a Rana esculenta fajra vonatkozott.[2] A faj, és annak változatai Európában általánosan elterjedtek voltak. Később ismerték fel a további fajokat, a tavi békát (Rana ridibunda), majd a kis tavibékát (Rana lessonae).

Egészen a 20. század második feléig kellett várni, míg Leszek Berger lengyel kutató fényt derített az európai zöld békák változatos fajai közötti összefüggésekre. Felismerte, hogy a tavi béka (R. ridibunda) és a kis tavibéka hibridje a Rana esculenta már 10 000 éve megjelent Észak-Európában. A Rana esculenta számos jellemzője a két másik faj közötti átmenetet mutatja. Alain Dubois 1992-ben a palearktikus faunatartomány zöld békafajait a Rana nem Pelophylax alnemébe csoportosította.[3][4]

A 2000-es években elérhetővé vált molekuláris filogenetikai vizsgálati eszközök használatával a taxonómiai kapcsolatok megállapítása egyszerűbb lett, és nyilvánvalóvá vált, hogy Fitzinger álláspontja helyes volt. A világ kétéltűinek filogenetikus felülvizsgálatára irányuló munkájában Frost és munkatársai 2006-ben igazolták, hogy a Rana nem sok szétágazó leszármazási vonalból épül fel, melyek rászolgálnak az önálló nem státuszra. A Pelophylax nemcsak önálló nem, hanem olyan leszármazási vonalhoz tartozik, amely nincs is különösen közel a Rana neméhez. A Linnaeus által leírt Rana nem típusfaja, a Rana temporaria; az európai barna békák megmaradtak a Rana nemben. A zöld békákat pedig áthelyezték a Pelophylax nembe.[5] Az is nyilvánvaló lett, hogy az eurázsiai zöld békák nem alkotnak monofiletikus csoportot. A Pelophylax nemben található fajok száma azt jelzi, hogy még jó idő el fog telni, mire a nem teljes mértékben körül lesz határolva.[6][7][8]

A Pelophylax nem egy olyan alcsaládhoz, feltehetőleg kládhoz tartozik, melynek tagja a Babina, Glandirana, Hylarana, Pulchrana, Sanguirana, Sylvirana, valamint a Hydrophylax, ami a Pelophylaxhoz hasonlóan valószínűleg nem alkot monofiletikus csoportot. Ezeket a nemeket korábban a legtöbb szerző szintén a Rana nemben írta le, ezek közül többet csak 1990 után hoztak létre. Ami a Pelophylax lehetséges parafíliáját illeti, úgy tűnik, hogy az ide tartozó egyes fajok nagyon közeli rokonságban állnak a Hylarana nemmel, így könnyen oda mozgathatók lennének. Ugyanakkor a nagymértékű hibrid fajképződés megzavarhatja a DNS-szekvenálásból származó adatok értékelését.[6][7][8]

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Megnevezett hibridek (kleptonok, kl.):

JegyzetekSzerkesztés

  1. Snell, Tetteh & Evans. Phylogeography of the pool frog (Rana lessonae Camerano) in Europe: Evidence for native status in Great Britain and for an unusual postglacial colonization route., 41-51. o. (2005) 
  2. Dusoulier & Gouret. Le complexe des grenouilles vertes : casse-tête systématique et biogéographique, 3-14. o. 
  3. Dubois. Notes sur la classification des Ranidae (Amphibiens anoures), 305-352. o. 
  4. Leszek Berger. Systematics and hybridization in European green frogs of Rana esculenta complex, 1-10. o. (1973. november 26.) .
  5. Jean Lescure. Note explicative à la liste taxinomique actualisée des Amphibiens et Reptiles de France 
  6. a b (2007) „Paraphyly of Chinese Amolops (Anura, Ranidae) and phylogenetic position of the rare Chinese frog, Amolops tormotus” (PDF). Zootaxa 1531, 49–55. o. [2010. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  7. a b Bryan L. Stuart (2008). „The phylogenetic problem of Huia (Amphibia: Ranidae)” (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 46 (1), 49–60. o. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2007.09.016. PMID 18042407. (Hozzáférés ideje: 2020. július 25.)  
  8. a b Pelophylax. Amphibian Species of the World version 6.0, 2009. február 12. (Hozzáférés: 2009. március 22.)

ForrásokSzerkesztés