Peremeloszlás

valószínűségszámítás, statisztika

A valószínűségszámításban és statisztikában a peremeloszlások több valószínűségi változó közös eloszlásának, illetve valószínűségi vektorváltozók eloszlásának jellemzői. Jellemzőjük, hogy csak néhány valószínűségi változót, illetve koordinátáját veszi tekintetbe. Például, ha és közös eloszlásáról van szó, és eloszlása ennek peremeloszlásai.

Megkülönböztetik diszkrét és folytonos valószínűségi változók peremeloszlásait:

  • Diszkrét peremeloszlások
  • Folytonos peremeloszlások

Peremeloszlásokat lehet abszolút illetve relatív gyakoriságokra is képezni. A peremeloszlás gyakoriságai a peremgyakoriságok. Kategorikus változók esetén a kontingenciatábla pereméről olvashatók le.

Példa szerkesztés

A diszkrét jellemzők peremeloszlása kontingenciatáblával mutatható be. A tábla szélén sorok, oszlopok összegeként olvashatók le a peremeloszlások.

Példaként bemutatunk egy abszolút gyakoriságokat tartalmazó kontingenciatáblát. Relatív gyakoriságokat is lehetne használni.

Fiú Lány Peremgyakoriságok
10. osztály 10 10 20
11. osztály 4 16 20
Peremgyakoriságok 14 26 40

A 10. osztályban a peremgyakoriságok a tanulók nemének elhanyagolásával 20. Ugyanez az eredmény a 11. osztályban, így mivel nincs több vizsgált osztály, a peremeloszlás egyenletes. Az osztályok különböző jellemzőként megmaradnak.

Vannak azonban folytonos jellemzők, melyeket nem lehet kontingenciatáblába rendezni. Ilyennek tekinthető például a testmagasság. Itt minden határ önkényes, és különféle határok meghúzása más-más eredményt adhat.[1] A kategóriákat úgy alakítják, hogy diszjunktak legyenek. Ha a kategóriák szűkek, akkor lehet, hogy túl kevesen esnek egy kategóriába, illetve a kontingenciatábla túl nagy, áttekinthetetlen lesz. Nem javasolják a természetszerűleg folytonos valószínűségi változók diszkretizálását.

Definíció szerkesztés

Adva legyen egy   valószínűségi vektorváltozó, és eloszlása   mint valószínűségi mérték. Ekkor a

 

eloszlás   i-edik peremeloszlása. Alternatívan, úgy is definiálható, mint

 .

Kétdimenziós esetben, ha  , akkor az első peremeloszlás

 .

Peremeloszlás definiálható minden   indexhalmazra. Ha  , akkor ezek m dimenziós peremeloszlások. Ezek definiálhatók, mint

 

ahol  .

Elemi tulajdonságok szerkesztés

  • Pontosan   számú m dimenziós peremeloszlás létezik.
  • Mértékelméleti szempontból a peremeloszlások a többdimenziós mérték vetülete egy vagy több dimenzióra.
  • Ha az összes   valószínűségi változó független, akkor a valószínűségi vektorváltozó eloszlása az egydimenziós peremeloszlások szorzata.

Származtatott fogalmak szerkesztés

Peremeloszlásfüggvények szerkesztés

Ha a   valószínűségi vektorváltozó eloszlásfüggvénye  , akkor egy peremeloszlásfüggvény a megfelelő peremeloszlás eloszlásfüggvénye. Egydimenziós esetben

 .

Az i-edik kivételével mindegyiket végtelennel helyettesítik. Hasonlóan megy más dimenziókban is, a  -ben adott dimenziókat megtartják, a többit végtelennel helyettesítik. Kétdimenziós esetben, ha  , akkor az első peremeloszlásfüggvény

 .

Peremsűrűség szerkesztés

Az előzőhöz hasonlóan definiálhatók a peremsűrűségek. Ezek azok az   függvények, melyekre

 

Ha a   valószínűségi vektorváltozó sűrűségfüggvénye  , akkor a peremsűrűségfüggvények definiálhatók, mint

 .

Az m-dimenziós esetben azokon a koordinátákon kell integrálni, amelyek nem tartoznak  -be. Ha  , akkor a peremsűrűségek

 
 

Perem-valószínűségi tömegfüggvény szerkesztés

A sűrűségfüggvényekhez hasonlóan definiálhatók és számíthatók, de itt az integrált összegzés helyettesíti. Ha a   valószínűségi tömegfüggvénye  , akkor az i-edik perem-valószínűségi tömegfüggvény

 .

Hasonlóan definiálható a többdimenziós eset, azokat a koordinátákat kell összegezni, amelyek nem tartoznak  -be. Kétdimenziós esetben, ha  , akkor

 
 .

Példa szerkesztés

Legyen   kétdimenziós multinomiális eloszlású, tehát  . Ekkor   valószínűségi tömegfüggvénye

 ,

ahol   multinomiális együttható. Az   helyettesítéssel

 .

A valószínűségi tömegfüggvény  -tól függetlenül is ábrázolható. Így   peremsűrűsége, amit minden  -ra összegezve kaphatunk, újra   valószínűségi tömegfüggvényét adja, csak   mint változó nélkül. Tehát az

 

perem-valószínűségi tömegfüggvény binomiális eloszlású az   és   paraméterekkel.

Legyen most     dimenziós multinomiális eloszlású, tehát  , ahol  . Ekkor a valószínűségi tömegfüggvény

 .

Az első peremeloszlás számításához az   változók szerint kell összegezni. A számítás egyszerűsítéséhez elvégezzük az   és   csoportosításokat. A multinomiális tétellel következik, hogy a peremeloszlás binomiális lesz, az   és   paraméterekkel.

Kapcsolódó fogalmak szerkesztés

Ahhoz, hogy jellemezzenek egy többdimenziós eloszlást, nemcsak a peremeloszlást és a korrelációt kell tekintetbe venni, hanem az összefüggést más adatokkal is pontosabban kell jellemezni. A korreláció csak a lineáris függést jellemzi, emiatt használnak kopulákat és rangkorrelációkat, amelyek minden párt külön jellemeznek.

Előzetes tudás birtokában a feltételes eloszlás is meghatározható a peremeloszlások felhasználásával.

Források szerkesztés

  1. P. Heinz Müller (Hrsg.): Wahrscheinlichkeitsrechnung und mathematische Statistik. Lexikon der Stochastik. Akademie-Verlag, Berlin 1980, S. 116 und S. 124.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Randverteilung című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.